Letörölted
könnyeimet...
Érző szíved az enyém
volt
Segítő kezed
letörölte könnyeimet
Rózsákat szórtál
lábam elé
A szereteted fényt
adott utamon
A bánat is messze
elkerült
Lelkemen szárnyalva
remény ült.
Az útnak egyszer vége
szakad,
Ne félj, ha az idő
végleg elsuhan
S az emlékezés
ajtaján kopogtat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése