Különleges dolgok ...

Különleges dolgok ...

Tudod arra gondoltam,
hogy vannak különleges dolgok,
amik, mint egy ünneplő,
hétköznapivá válnak, ha akkor is hordják,
vasárnapi jellegüket elveszítik,
megszokottá lesznek...
sok mindent elcsépelt az ember,
mert nem várt a méltó alkalomra,
azért lesz érzéstelenné,
vész kárba a sok csók,
a sok ölelés:
nehéz közöttük tájékozódni,
eldönteni, melyik a valós otthonuk,
az ünnep, vagy a hétköznap csak...
de talán a sok közül egy
megmaradt őszintének,
természeténél fogva intimnek,
aminek hinni lehet, mozdulat,
vagy egy pillantás, ami póztalan,
talán, mert elfelejtkezett az ember róla,
nem vette be hétköznapi eszköztárába:
a simogatás az megmaradt valódinak,
annak, ami,
oktalan nem simogat senki...
a szándékát hamar megtudni:
valaki teszi azt azért,
mert rögtön vágyik kapni valamit,
de, ha az ember értetlenül áll előtte,
mert látszólag oktalan,
elmúlik a vágy,
még mindig marad a simogatás,
az a szeretet egyértelmű jele...
kár, hogy sokkal több
oktalan csókot, ölelést kapni,
és csak kevés,
látszólag oktalan simogatást.

2013. december 11.