Sziporkázva
Az emlékeket rajzolom
meg
Rejtett gondolatok a
múló időben
A nappal elnyeli a
mosolyokat
Az éjszaka a
nyomasztó álmokat
Sír az ég, zokog a
fájó szív
Megáll az idő, bújik
a csönd
Harmatban csillognak
a rózsák
A horizont alatt
illatukat ontják
Mosolyogva köszönt a reggel
A Nap felébred vidám
fénnyel
Mikor lebukik az
aranysugarú Nap,
átölel bíbor vére az
alkonynak
és mikor leszáll az
est szürkesége
árnyak borulnak bús
szemünkre
Ezüstösen csillagok
sziporkáznak
A Hold fénye ölel
hamiskásan
Az álmok titkos
utakon osonnak
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése