A szeretet önmagában
Tudod arra gondoltam,
hogy a szeretet önmagában
csak félig készen van,
valójában csak szer,
ami az embernek a tudatát
egy ideig módosítja,
mindent rózsaszín ködben lát,
azt is látja,
ami nincsen a valóságban:
szeretetet érzékel az üres szóban,
a semmit mondó mosolyban,
s mert hiszi, mert hinni akarja,
egy ideig az is boldogítja...
de, mert az a szer nem táplál,
egyszer a Földre az ember
nagyot koppanva visszaszáll,
vágyja a valódi táplálékot idővel,
olyat, amelyiktől nem sinylődik,
nem éhezik tovább a szeretetre,
ami etet, ami nem csak
a benne lévő 'szer',
de valódi szeretet,
a másiké nem illúzió csak,
a léleknek valódi táplálék...
ahhoz, hogy elkészüljön,
ahhoz, hogy tápláljon,
ahhoz feltétel, hogy
viszonzó szeretet legyen.
hogy a szeretet önmagában
csak félig készen van,
valójában csak szer,
ami az embernek a tudatát
egy ideig módosítja,
mindent rózsaszín ködben lát,
azt is látja,
ami nincsen a valóságban:
szeretetet érzékel az üres szóban,
a semmit mondó mosolyban,
s mert hiszi, mert hinni akarja,
egy ideig az is boldogítja...
de, mert az a szer nem táplál,
egyszer a Földre az ember
nagyot koppanva visszaszáll,
vágyja a valódi táplálékot idővel,
olyat, amelyiktől nem sinylődik,
nem éhezik tovább a szeretetre,
ami etet, ami nem csak
a benne lévő 'szer',
de valódi szeretet,
a másiké nem illúzió csak,
a léleknek valódi táplálék...
ahhoz, hogy elkészüljön,
ahhoz, hogy tápláljon,
ahhoz feltétel, hogy
viszonzó szeretet legyen.
2013, nov. 26.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése