Bee-Gees - Egy millió éven át

Bee Gees – Egy millió éven át 

https://www.youtube.com/watch?v=SABALaY9s9U

One Million Years I Will Wait for You, digital art by Miklos Szigeti 2018
 

Halott elvetélt életem

Éveim kihűltek

Nem bújhatok fák mögé

Útjaim rejtettek

És Húsvétkor

Az akkori napsütést látom

És telenként

A hó tengerében egyedül állok

Óh várni fogok rád

Szemedben a csillogás

Óh!

Ha becsukom szemem, akkor vagy velem

És várok rád

Akár egy millió éven át

Arcom könnytől nedves mióta találkoztunk

Sírtunk,

Tudtuk, így kell lennie

Elmúlt valami

És Húsvétkor

Csak azt a volt napsütést látom

És télen

A hó tengerében magam állok

Óh!

Akkor is várok rád!

Ahogy te is szeretnéd!

Óh!

Ha becsukom szemem,

akkor vagy nekem

És várok rád

Akár egy millió éven át

(Ford: Szigeti Miklós)

Ott élnek ...

Ott élnek ...

Az örök otthon

Az örök otthon

https://www.youtube.com/watch?v=2YfpOzCrUIk

Tudod arra gondoltam,

hogy az ember, mert a földön él,

úgy érzi, hogy ez a picinyke bolygó

maga a nagyvilág,

hogy a törvényei a világ törvényei,

pedig talán a végtelen otthonban

csak egy picinyke szoba,

egy kikötő az élet óceánján,

de mert láthatatlan falak korlátozzák,

azt gondolja, ha a föld véges,

véges a világ is,

pedig talán az otthona a végtelen,

az örök otthona ott van,

csak nem tud róla,

talán, mert nagyon elföldiesedett,

a föld lett az egyedüli oktatója,

és tőle azt tanulja,

hogy a világon minden mulandó,

mint amilyen az ő léte,

földhöz kötötten,

a múlandóság logikájával gondolja,

hogy az élet az csupán robotmunka,

amit verejtékezve kell végigcsinálni

születéstől a sírig,

pedig talán lehetne hivatás,

ha nem csinálná,

ha vele az ember eggyé válna,

többé nem lenne a munkája,

ha nem muszájból,

hanem végtelen szeretettel a szívében végezné,

a végeset a végtelen világ nem ismeri,

érteni se értené, hogy olyan is van,

hogy a szeretet váratlanul elhalálozik,

ez valami földből származó helyi specialitás,

ahogy a végső elmúlás,

ami talán

csak a múlandó földnek

a múlandó törvénye.

2010. febr. 28.

A gondolat szárnyán

A gondolat szárnyán

https://www.youtube.com/watch?v=022Rf88-uJE

Eljött az este

Szerelmes szívembe

Halk bűvölet száll

Fönn ragyog az ég

Most repül lelkem

A gondolat szárnyán

Érzed? Már meg is

Érkeztem: Hozzád!

Érzés a gondolatban ...

Érzés a gondolatban ...

 https://www.youtube.com/watch?v=n3Ahe3tS8HE

Tudod arra gondoltam,

hogy a világ a megfogható

és a megfoghatatlan dolgok összessége,

a látszólag ugyan az is lehet különböző

nagyon,

a gondolat lehet a szóban,

a cselekedetben tetten érhető,

de van úgy, hogy elérni lehetetlen,

köddé válik,

amikor nyúlna érte az ember,

talán,

mert ő nem a gondolat csupán,

hanem az érzés is a gondolatban,

amit megfogalmazni szinte lehetetlen,

ami túl van a fogalmazáson,

a szó mindig megfogható,

ami azon túl van, a megfoghatatlan

elérhetetlen a számára,

egy kapcsolatnak, akár egy barátságnak,

akár egy szerelemnek, vagy egy vérszerintinek,

van egyértelműn látható része,

de lehet olyan is, ami a lélekben lakik,

törékeny, sérülékeny az egyik,

a másikra nincs jobb szó,

mint a megfoghatatlan,

talán az, ami mindennek ellenére,

már-már csodaként összetart,

a lélek összefonó, kibogozhatatlan ereje,

kibogozhatatlan, hisz megfoghatatlan,

van barátság, szerelem, kapcsolat

vérszerinti,

ami ezt a mélységet nélkülözi,

amire azért áldását pap nyugodtan adhatja,

hiszen a halandó,

halandónak adja a halandóra,

és talán olyan is van,

amit ez a különleges kapocs

végérvényesen összefűz,

rá talán

nem az ember adja az áldását,

hanem valamiféle istenség, talán

a szeretetnek a halhatatlan uralkodója.

2010. febr. 25.

"Csendes gondolatok - egy gondolatra"

"Csendes gondolatok - egy gondolatra"

https://www.youtube.com/watch?v=c04iEPYIVV8

... Nem is tudom, - szerelem? ...

Igen, részemről az, hiszen semmit nem csillapodott

a kezdeti lángolás bennem.

Féltelek, - szeretlek, - fáj a hiányod.

Kutatom a lelkemet, keresem a hibákat magamban...

Vágyom Rád, - vágyom a közelségre...

Fáj a távolság, - fájnak az "alig-érintések", - az alig-csókok...

Kezed melegére, simogatásodra vágyom...

 Fázik, - didereg a lelkem ...

Beburkolózom emlékeimbe - azok melengetnek ...

... Állok egy folyosó végén, - az ablakon át figyelem a kertet ...

Hallgatom a szél zenéjét és a madarak énekét ...

Te is emlékszel?

Egész bensőmben madárcsicsergés ...

Egy folyosó, - a Veled töltött napok, - ahogy átölelsz,

és simogatsz ...

Az érzések, az emlékek...

Látható szeretet

Látható szeretet 

 https://www.youtube.com/watch?v=qPaJfbWZd_4

Tudod arra gondoltam,

mikor a fürdőzők az állóvizet felkavarják,

a nap nyugtával,

a strandolók távoztával,

a tóban ott marad a káosz,

fönt van, aminek lent kéne lennie,

a víz a homokkal keveredve,

hogy milyen a tiszta vizű tó,

csak akkor látható,

amikor teljesen megnyugszik,

ha nem zavarja semmi,

hasonlít hozzá a csend,

az embernek a csendje,

amit a nappali fürdőzők

maguk után hagynak,

maga a káosz az a csend,

külső hangja ugyan nincsen,

de belül dübörög,

hogy a csönd valódi legyen,

le kell tisztulnia,

a nem odavaló dolgoknak

le kell ülepednie,

hogy valódi,

lélekig hatoló,

megváltó csönd legyen,

a gondolat is olyan, mint a tó,

minek a vizét a fürdőzők felkeverték,

neki is le kell tisztulnia,

hogy legyen belőle valódi, kristálytiszta,

a káosznak kell meghalnia,

hogy megszülessen a valódi csend,

a valódi csendben a valódi gondolat,

az érzés is olyan sokszor, mint az állóvíz,

mit felkavartak a jókedvű fürdőzők,

a valódit nem látni

a mindenhol jelenlévő homokszemtől,

de ha egyszer az érzés letisztul,

ha lent lesz, aminek lent kell lennie,

és fönt, aminek fönt van a helye,

akkor talán látható lesz az igazi,

a kristálytiszta szeretet.

2010. febr. 24.

Nyitott szívvel ...

Nyitott szívvel …

https://www.youtube.com/watch?v=-vFj6cP2hOk

A csendet hallgatom

a tegnapomat faggatom

a holnapomat kutatom

Rám talál még egyszer?

Nyitott szívvel mindig

magamat adhatom

Örökké visszavárlak

végtelen szerelemmel

Körülvéve ...

Körülvéve ...

https://www.youtube.com/watch?v=rEy4S8F_Ah0

Tudod arra gondoltam,

az ember körülvéve van tárgyakkal,

és ha közülük egy megtetszik neki,

akkor meg is akarja szerezni,

boltban,

vagy az élet piacán megvenni,

amit, ha otthonába visz haza,

akkor bizton tudja,

az már az övé marad,

tőle el, csak rabló veheti,

az egyedüli tulajdonosa ő,

sokhoz van használati utasítás,

de ha az ember, a másik,

egyszer tulajdonná válik,

senki meg nem mondja,

hogy ő mire képes,

a tulajdonos

elképzelése szerint használja,

és ha csupán a porból és vízből volna,

jobb elbánást nem is óhajthatna,

mint hogy valaki a magáénak tudja,

ő is csak egy élvezeti cikk,

egy hasznos, vagy haszontalan tárgy lenne,

de valakinek mégis csak kellene,

de ha nem csupán a test,

ha igaz, hogy az ember a lélek is,

akkor kitulajdonítani,

az utat kijelölni nem érdemes neki,

legalábbis,

ha valaki kihozni a legtöbbet szeretné,

így se jó,

mert akarattal a lélek nem manipulálható,

de jó körülmények között,

mint egy különleges, mint egy egyedi virág,

akinek bimbó korában

senki sem ismeri a kibontakozását,

szabadon a szeretet napsugarában,

az ember elképzelhetetlen dolgokra képes,

a varázslatos lélek közreműködésével.

2010. febr. 23.

Tavaszi melódia

Tavaszi melódia

 http://www.youtube.com/watch?v=W44yLvUOSKQ

Mélyeket lélegzik a csend,

árnyak, fények játékosan vibrálnak

Enyhe szellő lengedez,

a bimbók nyújtogatják nyakukat

Az azúrkék égbolton bodorfelhők,

alattuk madarak szárnyalnak

Fényekben fürdenek a kertek,

vidáman csörgedez a kis patak

A füzek közt zsong a természet,

a tavi kis híd körül zenél a víz

Ritmusosan dobog, lüktet az élet,

szárnyat bont a játékos szellő

Vígan futkároz a zöld lombok közt,

melódiákat susog mosolyogva

A szeretet madara ...

A szeretet madara ...

 https://www.youtube.com/watch?v=BVWWKhLlZv0

Tudod arra gondoltam,

az embernek vannak igényei,

különleges elképzelései,

hogy kit, miért is tudna szeretni,

de csak képzeli,

hogy a szeretetet akarattal lehet irányítani,

hogy van számára olyan különbség,

valaki rá méltó, vagy nem méltó,

a szeretet a legigazságosabb,

nem is teremtmény, ő a „van”,

válogatás nélkül mindenkinek juthat,

belőle bárki meríthet,

de tévedés,

hogy neki bárki diktálhat,

különleges igényeket benyújthat,

a szeretet tervezhetetlen,

amit meg lehet tervezni,

amit mederben lehet tartani,

ami a számító emberi érdeket

veszi figyelembe,

az  valami más,

a szeretet kiszámíthatatlan,

senki nem tudhatja előre,

fel, hol, és mikor ébred,

két karjával kiket köt össze,

kiszámíthatatlan,

ahogy kiszámíthatatlan az ér,

ami hatalmas folyóvá duzzadhat,

az ember irányíthat sok mindent,

de a szeretet irányíthatatlan biztosan,

saját, tévedhetetlen törvényei

az emberi logikát nélkülözik,

az illemet sem ismeri,

ha neki feltételeket szabnak,

mit, hogyan és mikor,

akkor elmenekül onnan,

vagy inkább meg se jelenik,

hogy ott van, csak képzelik,

akik képzelni akarják,

a szeretet a legszabadabb madár,

amelyik meghal inkább,

minthogy hagyja magát

csinált szabályok kalitkájába bezárni.

2010. febr. 20.

Aranyeső

Aranyeső

Bokrok aranyló ragyogása

Lehajló vesszők kibomlása

Tavaszi rügyek pattanása

Szerelmes percek simítása

Gyönyörű virág, te sárga

Úgy változtass engem vidámra,

ahogy kibomlik bokrod ága

Aranyesőm, te aranysárga!

A szeretet napfény ...

A szeretet napfény ...

https://www.youtube.com/watch?v=NuCD-iXRpXQ

Tudod arra gondoltam,

szeretnék a lehetetlent sokan,

pedig akarattal, szép szóval, vagy harcosan

embert megváltoztatni nem lehet ,

esetleg ideig-óráig, míg szem előtt van,

pedig az ember, mint egy isten,

mindent saját igényére formálna,

azt is, aki rábízva van,

azt is, kivel az életét köti össze,

mintha szíve szerint

valaki, a gyönyörű kilátást

a szeme elé erőltetné,

az ember olyan marad,

amilyennek gyerekkorában,

az évek hosszú sorában kitalálták,

amilyenre képlékeny korában gyúrták,

időközben ez a forma megkopik,

helyette rakodik rá más,

de a lényeg, az alap nem változik,

nem lehet valakit

a már megkötött formából kimozdítani,

se akarattal, se szóval,

legfeljebb csak összetörni,

tehetetlen az,

ki az adott formából szeretne másmilyent,

ideig-óráig talán lehet,

de hazudni sokáig nem lehet,

az ember nem változik,

legfeljebb, ha a sötétből a napfényre kikerül,

mert fényben élni teljesen másmilyen,

és a szeretet fényt hoz az életbe,

mint téli álmát alvó fa,

ki a napsütésben felébred,

és örömében, belülről indult virágait

a fény felé kitárja,

elkezdi élni csodás illatával,

gyönyörűséges életét a fának,

a szeretet olyan napfény,

amitől az ember nem megváltozik,

hanem kinyílik,

a sötét éjszakai álom helyett

ragyogó, napsugaras világban ébred,

az embert, aki megkövesedett,

nem változtatja meg semmi,

de megváltozik,

a sötétségből kikerülve

a ragyogó, a meleget adó fényre

2010. febr. 19.