Aki ...

Aki ... 

https://www.youtube.com/watch?v=Eo3Mg4qOnU4

Tudod arra gondoltam,

hogy hiába van rengeteg

szebbnél szebb szín a világon,

aki vak a színekhez,

az nem lát belőlük semmit,

és a gyönyörű, a lélekemelő zene is

kárba vész a süketek számára…

és aki a világ összes szépségére

vak is, süket is,

az meg soha se tapasztalja

megismételhetetlen nagyszerűségét,

a világ különös csodáját…

de van úgy, hogy valakinek

a látása nem halott,

csak beteg nagyon,,

aki nem véglegesen süket,

kinek a baja gyógyítható

de a gyógyuláshoz kell a segítség:

„azért vannak a jó barátok”,

hogy az ilyen alkalmi nem látót,

az ilyen átmeneti süketet

kézen fogják,

és rámutassanak

a világ gyönyörű színeire,

dallamaira,

segítségükkel,

a szeretetük segítségével,

hogy megtapasztalja,

nem a világ színtelen,

és nem a világ néma,

ő volt a vak és a süket,

aki mindezt a sok szépséget

nem látta, nem hallotta meg.

2012. június 12.

Már nem megyek utánad ...

Már nem megyek utánad …

 https://www.youtube.com/watch?v=oU8dHN_dAK0

…Álmaimban minden éjjel Téged látlak és Téged érezlek.

Így megy tovább az életem – a szívemben már örökre benne élsz.

Benne élsz – bennem élsz, pedig már olyan nagy a távolság,

ami elválaszt bennünket..

Már nem hívsz, már nem hiányzom Neked ..

már régen más tölti be helyettem az űrt – a szívedben..

Számtalanszor becsapottnak, megviseltnek éreztem magam,

de a szerelmem , az érzéseim ellen nem tudtam harcolni..

A remény még mindig bennem él, hogy egyszer visszatérsz hozzám – az én ajtóm,

- a szívem kapuja mindig nyitva áll előtted és tudom, bármennyire is menekülsz,

már a Te szíved sem tud soha elfelejteni ..

Az én szememben a „remény”  és a „világ”, a „szerelem” és az „élet” voltál ..

Nagyra tartottalak és tartalak, de azt is megértem, ha másra vágysz ..

Én nap mint nap megvívom saját kis harcomat – mindennel és mindenkivel szemben ..

és sajnálom, hogy akinek „minden” szerettem volna lenni,

nem vette észre azt, hogy mennyit is jelentett nekem..

Talán egyszer rádöbben arra, mennyire vágytam őt és milyen mélyen szerettem ..

Az én szívem már csupa seb, de talán még egy gyógyulni vágyó „szív”

rám talál és nálam megpihenhet..

Nekem már csak ezek az érzések maradtak meg,

amik melengetik a szívemet ebben a nagy „dermedtségben” ,,

„Elindulsz.

Ez az utolsó pillanat – és én már nem megyek utánad”

Szépség, jóság ...

Szépség, jóság ... 

https://www.youtube.com/watch?v=qnOoHd36O28

Tudod arra gondoltam,

hogy a vele született szépség

és az ajándékba kapott jóság

lehet, hogy tetszik

a felületesen látó világnak,

de magával azért az ember

picit sem lehet elégedett...

elégedett, vagy tán inkább

a sorsának akkor lehet hálás,

ha mindezt megóvja,

amikor az ördöggel

találkozik szembe,

amikor megvédi

a kérés nélkül

belé költözött Istent…

megharcolás nélkül a jóság is,

a szépség is csupán

mulandó örökség mástól…

s ha valaki nem örökölt,

a kezdetekben

egyiket se kapta meg,

és mégis, találkozva Istennel

legyőzi az alattomos,

a belé költözött ördögöt,

s ha az egyiket elkergeti,

hogy a másikat befogadja,

ha attól válik jóvá, attól válik

sugárzóvá az arca,

az hálás lehet azért,

ami vele történt,

a különleges csodáért.

2012. június 11.

Álmaim súlya alatt

Álmaim súlya alatt

https://www.youtube.com/watch?v=AvfHsZ5aHT0

Haldoklik már a Nap,

bíborfüggöny az égbolt

Két szemem könnyre fakad

az árva fészek – fájó szívem volt.

Elkerülő álmaim súlya alatt

építek múltamból puha fészket

S ott hever a porban másnap,

ha emlékeimbe rejtekezem.

https://www.youtube.com/watch?v=pqsEQyqDFUg

Egyenesen menni

Egyenesen menni

https://www.youtube.com/watch?v=SkuZXg0e_UY

Tudod arra gondoltam,

középen menni

(egyenesen, vagy fölfelé)

semerre se kitérni

a legnehezebb,

nem hallgatni se erre,

se az arra irányító szóra…

és talán az úgy,

annak a legegyszerűbb,

akit útközben

megaláznak sokszor,

elveszik a hitét önmagában,

de időnként a hitevesztettet mások,

a másik oldalról

megemelik nálánál is magasabbra,

ne legyen már a világ árvája...

hogy dönteni se lehessen,

melyik tévútra térjen,

a mérleg egyik felé se billenjen:

azt se higgye,

hogy különb, azt se,

hogy kevesebb,

ne is akarja magát megmutatni,

s ne akarja elrejteni,

higgyen mindkettőnek,

s ne higgyen egyiknek sem,

a jót köszönje szépen,

de ne örüljön,

hiszen minden lehetséges,

ha az egyik angyalnak,

s a másik tán ördögnek is látja,

csak menjen előre bizalommal is

bizalmatlanul, csúnyának szépként,

szépnek csúnyaként,

nem boldogtalanul és nem boldogan,

egyszerűen azon az úton,

amelyiken vezet a csillag.

2012,. Június 11.

Visszatérni a pillanatokhoz

Visszatérni a pillanatokhoz

https://www.youtube.com/watch?v=AvfHsZ5aHT0&t=35s

- Sokszor megállítanám az időt - vagy éppen felgyorsítanám? - Szeretném, ha ragyogó kék lenne az ég, sütne a nap és ezek a pillanatok örökre megmaradnának - Sokszor szeretnék visszamenni egy-egy pillanathoz - szeretnék visszamenni, időben, - térben - sok dolgot meg nem történtté tenni - és szeretnék sok mindent újra és újra átélni ... - Kezed érintése, amint elhaladsz mellettem, -  olyan könnyed - Ez az érintés tartja bennem a lelket a legnehezebb napokban - - A távolság sok mindent megmutat - megmutatja mi az, amiért újra érdemes szenvedni, tűrni, - de ugyanúgy szeretni - vagy még jobban - - Mikor érzed, hogy örömet adtál és boldogságot kaptál - mikor ezek csak "pillanatok" és utána újra a magányod, az emlékek maradnak és a némaság - vajon érdemes e? - Érdemes e élni? - Ó, ha itt lennél velem ...

/Gondolatok, amelyek kissé kuszák:)/

Margitka névnapjára

Margitka névnapjára

https://www.youtube.com/watch?v=8l0yN54_2fk

Párizs, Róma, London:

ezek a szépen hangzó nevek,

mind csodálatos, áhított városok,

de otthonra csak az lelhet bennük,

aki nem csak színes fotókról,

nem csak a róluk szóló történetekből,

aki nem csak hírből ismeri őket,

de személyesen megtapasztalta,

megszerette ezeket a helyeket…

aki a boldogságát meg, egy távoli,

ismeretlen nevű helyen találta,

névvel,

ami nem mond semmit másnak,

az többet jelent annak

minden divatos városnál,

ha nem is szülőhazája,

de olyan, mint az otthona…

a személyes ismeretség,

a megismerés

az oly divatos helyek

csodálatán kívül

a szeretethez is elvezethet…

és az embernek is van neve,

amit ünnepelnek évente,

különlegesek, dallamosak,

szépségük által megcsodáltak,

de míg nem tartozik valakihez,

míg csak egy név a naptárban,

addig idegenek maradnak...

ha a viselőjét megszeretik,

akkor különlegessé válik

akár a legegyszerűbb,

de a legdivatosabb név is megváltozik,

ha a szeretet lényhez kapcsolódik...

nem csak egy naptárban szereplő nap,

de valódi, lélekben piros betűs ünnep.

2012. június 10.

A pillanat

A pillanat
https://www.youtube.com/watch?v=kdLz_s0zD0Y

Még nem is virradt - még aludt a város, de már az ég alján felderengett a pirkadat. Úgy tűnt, elindul egy új nap - Ezzel az -úgy tűnt-tel indultam ma - Még csendes volt minden, de a láthatáron már kúszott az azúrkék égbolt fénye … Egyszer csak aranyba festette a felkelő nap a horizontot - Tündöklött minden -és akkor úgy éreztem, fel kell kelnem, mert már a madarak nekem szólnak
Szívemig ért a felkelő nap sugara - szálltam volna, a ragyogó kék ég felé - szárnyalt volna a lelkem Feléd - egy kis dédelgetésre vágytam :(
Most elnémult minden - érdekes az égbolt - süt a nap,. és mégis fellegek fodrai úszkálnak az égbolton - olyan kegyetlen fáradság tört rám, hogy képzeld, elaludtam :)

Álmodtam ..

Meséltem már Neked róla? - van egy olyan álmom - többször újra és újra álmodom - tengerparton tolókocsiba ülök - lassan, gurulok – mellettem lépdelsz - fogod a kezem - valahonnan a távolból halk zene szól - nem tudom milyen zene, de azt érzékelem, kellemes, ugyanakkor szomorkás - emlékeztet egy régi, magnókazettán lévő dallamra - hallom a tenger morajlását - ami távolodik, egyre messzebbről tűnik, pedig még mindig a parton megyünk - látom is a vizet, de a morajlás egyre messzebbről hallatszik, míg teljesen a semmibe vész ..és valami annyira fáj, de nem tudom, mi az, hisz azt érzem, örülök, és ott vagy mellettem és nagyon jó ..

a pillanatok - valóban miért is siettetjük a pillanatokat? és vajon miért nem becsüljük meg akkor, amikor a pillanatban élünk, hisz ami elmúlik, már vissza soha többé nem tér ..

a könnyeim folynak és arra gondolok, miért nem értenek meg emberek dolgokat, miért is nem gondolnak arra, igen, minden a pillanatban él - és elszáll minden egy pillanat alatt ..

Emelj Magadhoz - dédelgess a szeretet hullámán ..

Szivárványt varázsolni

Szivárványt varázsolni 

https://www.youtube.com/watch?v=7_ctgSc0-Ew

Tudod arra gondoltam,

hogy csodálatos

a szivárvány,

de a történetben

legcsodálatosabb,

ami ezt az égi látványt okozza,

az eső, a napsugár,

amikor a kettő együtt jár…

az ember is egy ideig,

mint a szivárvány ragyog,

(az ifjúság csalóka játéka)

de együtt az ifjúsággal

hamar eltűnik a ragyogása,

s fény híján láthatatlan marad…

pedig talán neki kellene lennie

az esőnek, és a napsugárnak,

mint valami csodára képes

használati tárgynak…

de az ember szeretet nélkül

inkább hasonlít dísztárgyra,

ami modern, vagy akár elavult,

sokszor használaton kívül

porosodik, vagy épp

nem arra használja magát,

ami lenne a rendeltetése,

mert talán

nem igen tudja:

nem dísznek jött a világra,

van komoly feladata,

hogy mint a nap melegítsen,

mint az eső, a kiszáradt talajt

termővé varázsolja, és igen,

néha csak a gyönyörűség kedvéért

szivárványt varázsoljon

a másik ember lelkében.

2012. június 08.

Búcsúdallam

Búcsúdallam

https://www.youtube.com/watch?v=Yf4lrzxCDZc

lengedező hűvös szél

ringatja a falombokat

táncoló fénysugarak,

kergetőző felhőfoszlányok,

a nyár illata búcsúzón ölel át

madár zengi a szív dallamát

https://www.youtube.com/watch?v=Nhebe2dqIpg

Lélek és zene ...

Lélek és zene ...

 https://www.youtube.com/watch?v=6BA23LnXYug

„A zene gyógyítja a lelket.”

*

„A testnek étel és ital kell, hogy túlélje a mát.

A léleknek zene és művészet kell, hogy örökké éljen.”

 

Lélekhangok ...

Lélekhangok...

http://www.youtube.com/watch?v=XFDZIzEM4JM

Évszakok múlnak el felettünk. Szívünkben sok-sok emlék.

Dallamok szárnyalnak az éterben.

Gyengék is, erősek is voltunk életünkben,

de hiába várunk már boldogabb, szebb napokra.

Sebeink mélyek, sajognak, fájnak, - irgalmat nem nyújtanak.

A szív hangja szól még, ám csillagaink lassan kihunynak.

Ráncok törik meg arcunkat, homlokunkon mély barázdák,

hajunkba ezüst szálakat fest az idő.

Egyre többször gondolunk a halálra, az elmúlásra.

Minden egyes nap életünk nagy ajándéka.

Éjszakáink egyedül, magányosan telnek, zaklatott álmokban.

Nincs, ki ölelésével melengessen.

Ébredéseink után egyedül ballagunk tovább az úton,

s a melódiák is egyre halkabban szólnak.

 *

a szemekben gyertyafény,

a könnyekben csillagfény

a lelkek ölelő álmai az

elhalványuló éjszakákban

Tűz és víz szerelme

Tűz és víz szerelme 

https://www.youtube.com/watch?v=tKEG6VV5vnE

Tudod arra gondoltam,

aki él sokáig a városban,

az a várost megszereti,

az életét máshol

el se tudja képzelni,

és aki az Alföldön született,

annak a távoli hegyek

nem sokat jelentenek,

ki amit megszokott,

meg azt szereti...

de igazán, szerelemmel szeretni

az idegen, onnan a síkságról

sokszor

nem sokra becsült

hegyekbe lehet,

olyan csodákat lát meg

a sík vidékről érkezett,

amit a hegylakónak

már a szeme megszokott,

nem látja: hiába,

hogy az orra előtt ott van,

beleszeret a síkság lakója

a magas hegycsúcsba,

mégis visszatér eredeti otthonába,

mert azt már megszokta,

az az ő közege, ott a járást jól ismeri,

de szerelme tárgya mégis

az a más, az a különleges

elérhető, és mégis elérhetetlen …

hasonló a hasonlónak örül,

s ha az ember a másikban

a saját tükörképét látja,

azt szereti, de talán

lángoló szerelembe inkább

a tőle idegen,

a teljesen másmilyenbe esik,

mert az nem a megszokott,

annak látja a különlegességét…

amikor a tűz és a víz összeölelkezik,

az életét egymásnak kiontják,

de a vízből egy kevésnyi,

oxigént adva neki

fellobbantja a parazsat,

s a víz, amelyik jéghideg,

felforrósodik a tűznek a közelében…

két ember, aki egymáshoz képest olyan,

mint a tűz és a víz,

hatalmas szerelembe eshet,

de együtt a kettő az életre képtelen.

2012. június 06.

Aludj, Kedvesem!

Aludj Kedvesem!

 https://www.youtube.com/watch?v=fVUuPM5-RZg

Rózsás estére ráterül a homály

Az égbolton kóborgó szellő száll

Aludj Kedvesem, jó éjszakát!

A Hold és a csillagok ragyognak

Szobádba álom angyala száll

Aludj Kedvesem, jó éjszakát!

Szemedre borítja tiszta fátyolát

Lelkedre nyugalmat, szerelmet ád

Aludj Kedvesem, jó éjszakát!

https://www.youtube.com/watch?v=cBn8p_FGz1E