Az élet meseszerű ...

Az élet meseszerű ... 

https://www.youtube.com/watch?v=-bJl5Uelm_Y

Tudod arra gondoltam,

hogy az élet tele van

meseszerű elemekkel,

nem hiába,

hiszen a meséket

az ember gyártja,

s az építő darabjait

csak onnan veheti el,

amit maga is ismer,

amit megtapasztal,

ami a keze ügyében van…

 sok-sok Hamupipőke él a földön,

akik elé valami gonosz mostoha

összekeverve kiöntötte a jót

és a rosszat...

szegény mesehős

addig nem mehet a bálba,

míg azokat ki nem válogatja,

egyedül talán képtelen,

sajnos onnan le is lehet késni,

ami nagy baj lenne,

az idő, az úr, nagyon sürgeti,

esélytelen, ha nem segít

a galambok ruhájába öltözött

önzetlen szeretet…

velük még időben odaérhet,

és meglelheti azt az egyet,

aki az elveszített cipellőjét

szerencsésen megtalálja,

ki minden utcát, minden házat

végigjár, hogy rátaláljon a párjára.

2012. május 15.

Bilincs a szívemen ...

Bilincs a szívemen …

https://www.youtube.com/watch?v=PF4IZgq-UlY

Eltűnődöm életemen.

Vissza-visszanézek, meg-megállok.

Néha bilincs szorítja szívemet.

Félek, didergek, mint egy félénk, eltévedt kismadár.

A felhőket figyelem, a színeket festeném újra és újra.

Ritkán nevetek, már a magány ölel. Egyedül, magam vagyok.

Könnycseppek ülnek szememben,

arcomon a fájdalom, a gondok ráncai.

Ha átölelnének, adnék a fázónak meleget,

ha szüksége lenne a lelkemre, erőt adnék és szeretetet.

Még készen állok utamat folytatni

- fájdalmakkal, szenvedéssel,

de szívemben tele szeretettel.
*
Kereslek a mindenségben,
Az elmúló tegnapokban.
Könnyes szemmel örökké
reménnyel, a holnapokban.
Vigyázom a szeretetet,
Őrzőm szívemben, lelkemben

A szeretet kapuján ...

A szeretet kapuján ...

 https://www.youtube.com/watch?v=1ueIuB30SL0

Tudod arra gondoltam,

a gyermek,

kit iskolába küldenek,

ha neki meg is mondják,

a miért lényegével

akkor sincs tisztában, jár,

 mert muszáj,

sokszor bosszankodva,

úgy érzi, játszani jobb is,

hasznosabb is…

van, aki az egészet végig

felesleges időrablásnak gondolja,

nem vágyik a tudásra,

a mozgatója:

minél hamarabb túl lenni rajta,

(később visszasírja)

más pedig szívesen járja,

ha nem is mindig a tudásért,

magáért az iskoláért,

aki látja az értelmét,

az igyekszik jól csinálni,

a távoli cél azt súgja, megéri…

és, mint egy iskola,

az élet is olyan,

még nehezebb talán,

ha a cél ismeretlen,

ha fény rá

a beérkezéskor kerül csak,

az ember nem tudja, nem tudhatja,

mi végre erőlteti valaki,

sokszor tudatlan kiszállna,

idő előtt befejezné,

annyi a gond, a teher,

a sok-sok kínlódás értelmetlen…

más örömmel járja az élet iskoláját,

ő az utat is élvezi magát,

ha nem is egyszerű, de mégis csak út,

sok bánattal, sok örömmel kiszínezve,

gyűjti az élményt, a tapasztalatot,

pedig, hogy mire fogja használni

nem is tudja, de a tudás hatalom:

igyekszik az életet jól csinálni,

talán egyszer célhoz is ér,

s ha a szeretet kapuján belép,

mintha csak véletlen lenne,

de akkor az mégis egyértelmű,

hogy az a nehéz út jutalma,

kezdettől az volt a célja,

amiért az egészet végig járta.

2012. május 15.

A hársfák dús lombjain át ...

A hársfák dús lombjain át ...

 https://www.youtube.com/watch?v=zs1WyZN7YxA

Itt áll a kapu előtt

arany virágaival pompázva

roskadozva, - illatárban

a két hatalmas hársfa

A hold sápadtan kukucskál

a hársfák dús lombjain át,

s mint könnyű felhőcske

libben az éjben tovább

Az élet ...

Az élet ...

 https://www.youtube.com/watch?v=qjYpyReY8Xk

Tudod arra gondoltam,

hogy az élet az egy nagy,

méghozzá titokzatos feladat,

benne részeredmény

minden pillanat…

az ember hihetné,

hogy nagyon nehéz,

az elvégzendő műveletek száma

benne olyan sok,

előre ismerni nem lehet a feladatot,

így időben rá felkészülni sem lehet,

ez az embernek a nagy gondja,

ha bukdácsol, az egészet

szidja, teremtőstől az életet,

pedig talán nagy tudás

nem is szükséges hozzá

magasabb képességet igénylő iskola

felesleges is

a sokféle elmélyült számítás,

jó eredménnyel képes végezni

szinte mindenki,

akiben megvan a jó szándék,

s a jó eredmény egészen biztos,

ha van hozzá szeretet bőven,

arra kell vigyázni, de nagyon,

hogy a részeredmények,

a pillanatok

legyenek mindig pozitívok,

akkor nagy az esély,

hogy jó lesz a végeredmény.

2012. május 13.

Megpillantottalak és a szemembe estél

Megpillantottalak és a szemembe estél

Ma már, ha mást nézek is, Téged látlak

https://www.youtube.com/watch?v=ejBhG35nGVU

Hogyan is ismertelek meg! Te emlékszel rá? Csak egy perc, talán csak egy pillanat volt – Amikor nap mint nap láttalak .. Töprengtem – írjak e Neked .. Az élet maga old meg mindent .. Amikor nap mint nap jöttek a levelek – amikor nap mint nap volt mire figyelnem .. Azokat a pillanatokat, - perceket soha nem felejtem el .. Vártam – vártam azt az időt, amikor megláthatlak .. Először egy-egy szóval kezdődött, - kéz a kézben .. A szívem őszinte érzéssel volt telve – és egyre jobban hiányoztak a pillanatok, - a délutánok, - az esték .. Mennyi sok kedves emlék .. Mennyi sok kedves pillanat .. Milyen sok mondanivalóm lett volna, amit akkor alig mertem kimondani .. Visszajönnek sokszor ezek az emlékek  .. A sok kedves óra .. Nagyon fájtak a búcsúzások .. Úgy éreztem, Te kellesz, - senki más .. A sok átsírt éjszaka, - a vágyak, - az álmok .. Milyen boldog voltam és milyen boldogtalan .. Hittem .. Sok mindenben hittem és sok mindent elhittem .. Mondtál szépeket, - azután mondtál bántóakat, - és milyen különös lettél, - hogy megváltoztál .. Tudom, mindig is tudtam, - mást is szeretsz .. Ezt egy szerelmes nő megérzi .. Valaki betoppant Hozzád – már nem volt elég a simogató kéz, egy pillangószárnyán repültél el tőlem .. Sokáig hazudtam magamnak, de végre leszálltam a földre, - hogy már messzire, - nagyon messzire sodort tőlem a szél .. Könnyes szemmel indulok tovább az utamon .. Talán még van utam .. Még élek az emlékek elkísérnek ezen az úton ..

„Mert az idő soha meg nem áll!”

Van miért - van kiért ...

Van miért - van kiért ...

https://www.youtube.com/watch?v=WTYng3TNBpw

Tudod arra gondoltam,

az életben annyi minden van,

amihez az ember hozzákezd,

de magas fokon, mert lehetetlen,

nem műveli mind …

ha van egy kertecskéje, azt ápolja,

gondozza, s ha egy arra járónak

az a kert (nem különös) megtetszik,

és a gazda tudja, hogy másnap,

harmadnap, azontúl minden nap

tesz az illető egy kitérőt,

hogy magának szerezzen örömöt,

akkor a tulajdonos a virágairól

egészen másképp fog gondoskodni,

mert van vakalaki rajta kívül is,

akinek örömöt ad, akiért érdemes…

így van magával is az ember,

ki igyekszik tartani magát rendben,

szinte már automatikusan,

de ha valakinek az ő külseje

szemmel láthatólag megtetszik,

akár még azt meg is szereti,

akkor az nagyon fontos lesz,

azért önmagából igyekszik

a lehető legtöbbet kihozni,

mert van miért, van kiért…

és így van a gyermek,

aki akár még jó is lesz,

ha van kiért, van miért,

ha van akinek ő fontos,

akiért érdemes...

s ha valaki

a másik lelkében bimbózó

szeretetvirágba szeret bele,

akkor a lélek is megtesz mindent,

hogy önmagból adja a legtöbbet,

akkor sok fontos közül az a kert

a legfontosabb lesz,

mert van miért, van kiért.

2012. május 12.

Hozd el a szivárványt!

Hozd el a szivárványt!

 https://www.youtube.com/watch?v=wvTuAOq8vaM

Hangod lágy selymének emléke mindig felkavar, elbűvöl, simogat.

Éled bennem a vágy – sóhajom feléd száll.

Lelkem szárnyán szállok feléd Kedvesem.

Simogató érzés járja át szívemet.

Szerelem tüze lobog bennem.

Az éltető napsugárra, a szellő lágy simogatására  vágyom veled.

Ragyogtasd a szivárvány színeit.

Hozd el a varázsos pillanatokat.

Szívünk vad dobogását – egymásért.

*

Óvj, dédelgess, vigyázz rám!

Szemed fénylő sugara szívemig ér.

https://www.youtube.com/watch?v=u7ewyvoZ-EI

Vigaszt nyújtó szeretet

 Vigaszt nyújtó szeretet 

https://www.youtube.com/watch?v=wPCcbwUK5Zo

Tudod arra gondoltam,

hogy a világon vannak

szerencsésebbek,

és sokkal kevésbé azok,

van, kire a Nap többet ragyog,

a másikat a felhő nyomja sokszor,

van, ki az élettől kap annyi ajándékot,

hogy se szeri, se száma, talán

ő nem is tudja, az milyen,

amikor a nap nem vakít el,

méltán gondolhatja magát boldognak,

kacaghat szívéből naphosszat,

irigyei méltán lehetnek sokan…

de egyszer

lenyugszik minden nap,

mint ahogy nem örök a felhő se,

időnként (idővel) az ember

magára marad hű társával:

a lélekkel,

de ha a lenyugvó napsugár

űrt hagy maga után,

ha az ajándék alatt semmi nincsen,

akkor az ember hirtelen

magára marad nagyon,

ha a lelkében nincsen ott

a harmónia, a béke,

ha nincs vele

a vigaszt

oly készségesen nyújtó szeretet.

2012. május 11.

Hitehagyottan

Hitehagyottan

https://www.youtube.com/watch?v=gVlejZGBl_Y

A szavak mélyen összegabalyodnak

Szállnak, gyöngyöződnek a vágyak

Magukkal sodornak az árnyak

Nélküled nem mosolyognak a napok

Szívem, lelkem fájdalomtól sajog

A szó ...

A szó ...

https://www.youtube.com/watch?v=kf6Mkxty8lg

Tudod arra gondoltam,

hogy a szó veszélyes fegyver,

és arra,

hogy a szó elszáll,

de az érzés megmarad,

hogy vannak szavak,

amelyek nem hazugságok,

de a valóságtól messze vannak,

csupán a hangulattal születő,

vele el is tűnő,

ártatlan, légből kapott

jelentéktelen semmik,

lehetnek akár jól hangzók is,

vagy épp nagyon gonoszok,

az ember mégis

nagy jelentőséget tulajdonít nekik,

ahelyett, hogy őket útjukra engedné,

boncolgatja, teszi maga számára mérgezővé

a semmit,

sok bimbózó szeretetet tett életképtelenné

egy-egy ilyen tünékeny hangulat,

de halálba kergetni szó,

csak a gyenge kis kezdeményt képes,

a megerősödött,

gyökerével kapaszkodó szeretet

észre se veszi az ilyet,

mert a hangulat, a szó eltűnik,

de a szeretet köddé nem válik.

2012. május 11.

Egy esős hajnalon

Egy esős hajnalon

 https://www.youtube.com/watch?v=VHR8So0-eO4

Hajnal van. Kint csendben kopog az eső. Hallgatom, ahogy az ereszen folydogál. Álmodtam! Alszol mellettem. Levegőt sem merek venni, hogy halljam lélegzetedet. Szeretem nézni, mikor alszol, arcod kisimul, mosolyogsz, mint egy kisgyerek. Szeretem szemedet, ami most nyugodtan pihen. Talán már évek óta itt fekszel mellettem – nem tudom, - csak azt tudom, hogy elindultunk egy vágyból kirakott úton. Majd elmúlik a varázs. De az én tüzem lobog. Ne hagyd Szerelmem kihunyni a tüzet, kérlek, ne hagyd. Nekem már mindenem vagy, és ha nem leszel nekem, - elmégy tőlem. – eltűnik a melegem – Téged látlak, - bárhova nézek, mindenhol Te vagy. Földön, - égen, - esőben, - szélben, - napsütésben. Vágy kelt bennem Belőled, - és hagytam, hogy teljesen belém vesszen. Kéjes mámor, ami elemészt, feloldoz, megmérgez, és mégis csodálatos…. Álmodtam! Szeretkeztem Veled! A Szívem vérzik…. Eszmélek … Illatod elillan, vágyaim testemet kínozzák és csak a párnámat ölelhetem …

Önmagunkban bízva

Önmagunkban bízva 

https://www.youtube.com/watch?v=nGNYp90ATME

Tudod arra gondoltam,

mielőtt bizalmatlan lenne az ember,

addig nagyon bízik önmagában,

hogy különleges képességgel rendelkezik,

az igaz szeretetet felismeri első látásra,

pedig honnan is tudná megállapítani,

hogy az éretlen gyümölcs egyszer majd beérik,

mikor az út során vele annyi minden történik,

honnan is tudná, mikor még a saját,

még éretlen szeretetének se látja a jövőjét,

elpusztul, vagy a végtelen felé éli világát,

ha tudná a halandó mi lesz a szeretettel,

soha se csalódna,

ha az évek hosszú során átlátna…

s hogy milyen az igazi a szeretet?

talán, mint a tiszta, egészséges táplálék,

aki fogyasztja, annak egészségére válik,

meg nem betegíti...

a lélek bajaiból gyógyít ki

az igaz szeretet,

biztosan 

csak az egészséges lélek mondhatja,

találkoztam vele, az igazival.

2012. május 10.

Hogy őrizzelek meg?

Hogy őrizzelek meg?

https://www.youtube.com/watch?v=yDXNRxcIPtI

Csak a reményeimben, - emlékeimben?

Csak a vágyaimban, - a lelkemben?

Csak a szívemben, - a testemben?

Csak a sejtjeimben, - a tudatomban?

De itt élsz már a szívemben

De itt élsz már a lelkemben

Itt élsz már a gondolataimban

És itt élsz már az életemben

Válaszolj kérlek, hogy őrizzelek meg,

hogy el ne vessz, el ne vessz velem?