Az embert csak szeretni kell
Tudod arra gondoltam,
az ember valamit
akkor tud megszeretni
igazán,
ha vele eggyé válik,
ha benne nem csak
botorkál,
nem a külső
szemlélője csupán,
ha maga is táncol…
de a
szerethetőségért
megtanulni a másikat
nem is érdemes talán,
mire az ember tudná,
addigra a múltat
fújná,
mire az egyik énjét
kívülről ismerné,
addigra azt ő el is
veszítheti,
az újnak helyet adva
…
mert egy testben
legalább két én van,
az egyiket
a szeretetlenség
hozza ki,
a másikat
a szeretet nevű
szentség,
a kettő egymásnak
teljes ellentét,
annyi a különbség,
mint a két egyforma
fa között,
ha az egyik kap
elegendő esőt,
a másik pedig
sivatagban él,
az egyik sínylődik,
elkorcsosul,
ragyog pedig a másik,
legszebb példánya
fajtájának …
az embert csak
szeretni kell,
a többi jön magától,
de megszeretni
a szeretetlen embert
nehéz nagyon,
de a varázslatos,
hogy nem a józan ész
diktál,
megteszi azt
Ámor az ő nyilával…
s ha önmagába
fogadják,
ha a házba beengedik,
tesz az emberrel
csodát,
de olyan, mint a
gyógyszer,
hatásos csak akkor,
ha vele eggyé lesz,
ha elfogadja a
felkínált szeretetet,
nem csak figyeli,
mint kívülálló …
a jobbik ént,
a szeretnivalót,
csak a szeretet képes
kihozni,
de ahhoz előbb Ámor
segítségével
meg kell őt
előlegezni.
2011. július 08.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése