A szellem szabadsága
Tudod arra gondoltam,
míg az ember a testi
szabadságáért
akár véres csatákban
vesz részt,
miközben azt
gondolja,
hogy ha saját
hazájában
szerencsétlen rab is,
a szelleme szabad
világát,
a gondolata
szabadságát
senki sem veheti tőle
el …
pedig talán az szabad
legkevésbé,
ritkán uralkodó a
józan ész,
az ellenséget
csatában legyőzni,
a jogaitól fosztani
nem lehet …
többször irányít az
érzés,
és ha befészkeli
magát
az, ami az ördögtől
való,
pokollá teszi az
életet…
az ő eszköze
(vagy az ő maga)
a gyilkos gyűlölet,
és hogy
ő-gonoszságának
több lehetősége
legyen,
még ott van
hatalmában
a másik:
az imádata a
tárgyaknak…
uralkodik az érzés,
elveszi a józan észt,
ellene az ember
tehetetlen…
mindkét uralkodó
olyan,
hogy sokszor
a gyilkolásra is
kényszerít,
tán mindkettő egy
zsákból való …
de van egy érzés, a
jó,
a tökéletes uralkodó,
ő se a józanságnak a
gyermeke,
nem megfontolt,
inkább jók a
megérzései,
segít választani,
király,
amelyik a népét
elviszi
a lélek országának
gazdagságába.
2011. aug. 15.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése