A fény - remény ...
Tudod arra gondoltam,
keresi a helyét az
ember a világban,
a tökéletes életről,
tökéletesnek hitt
elképzelései vannak,
pénz, siker,
gazdagság…
azt képzeli, míg az
hiányzik,
ha egyszer meglesz
mindegyik,
az majd az űrt
betölti,
de az út vége felé
már,
ha menet közben jól
figyel,
addigra biztosan
tudja az ember,
hiú remény,
az űrt semmi földi
kincs be nem tölti,
ha igen, csak nagyon
rövid ideig,
szegény, vagy gazdag,
belül a szegénység
egyformán nagy,
nem adatik könnyen a
boldogság,
a gazdagság,
ami hiányzik, amiért
másokat irigyel,
a szegénység, amiért
másokat sajnál,
nem fokmérője a
boldogságnak talán,
néha, ki a szemnek
siralmas látvány,
belül, minden látszat
ellenére
boldog is lehet akár,
és lehet boldogtalan
más,
akinek szemre helyén
mindene,
mégis szegényebb a
koldusnál,
ha nincs meg a
legfontosabb,
kinek csak kézzel
fogható a vagyona,
annak csak
látszatgazdagsága van,
az olyan boldogság
festett csupán,
csak addig tart, míg
leolvad a máz,
de talán
lehet gazdag a nagyon
szegény is,
akiben a szeretet
virága nyílik,
mert az ő szívében él
a boldogító remény.
2010.június 29.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése