Lélekvirágok ...
Tudod arra gondoltam,
bár különbözők,
mégis
elégedettek magukkal a virágok,
(bár azt ki tudhatja
biztosan)
pedig eltérő
adottságúak,
az egyik pompázik az
illatával,
gyönyörű színeivel a
másik,
van olyan is,
kinek mindkettő
megadatott,
és létezik az is,
hogy se szép,
se illatos, de
hasznos,
mert hogy ő
gyógynövény,
amilyenek,
ők úgy tökéletesek
maguknak …
egyformán
nekünk se osztottak,
s ha valaki
szegényebb valamiben,
annak bizony az fáj,
hiába,
hogy sokszor érzékeli
jobban
dolgait a világnak
a vak,
mint a legélesebb
szemű látó,
a hiány akkor is fáj,
aki gazdag,
és a gazdagságát
a szegénnyel
megosztani nem tudja,
az jobban teszi, ha
jól eltitkolja,
mint hogy ecseteli az
előnyeit…
kincs,
ami keveseknek adatott,
a boldogság is,
sok szegény között
jól teszi a vagyonos,
ha jól elrejti,
csak annak mutatja,
akivel tudja
megosztani,
sajátjából adni
boldogságot
talán csak az képes,
aki szereti a másikat
szívből,
vagy inkább a lélek
mélyéről.
2011. június 29.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése