Virágba boruló szeretet
Tudod arra gondoltam,
hogy titokzatos
és kiszolgáltatott a mag sorsa,
először a földre pottyan,
hogy az arra kószáló szél fölkapja,
és repítse messzire, valahol leejti,
majd megragadja egy másik,
és ez így megy mindaddig,
mígnem valahol
a véletlen segítségével
számára jó helyre nem talál...
akkor jön el az ő ideje,
megkezdődik a valódi élete:
kicsírázik, meggyökerezik,
hoz szépséges,
sokszor különleges,
szemet gyönyörködtető virágot...
és talán az ember is olyan,
mint a mag, fallal van körülvéve,
úgy látszik, hogy él, igaz,
mozog és táplálkozik,
de valójában
mindenféle szélnek
ki van szolgáltatva,
tehetetlen addig,
míg nem talál olyan talajra,
amelyik magába befogadja,
ahol gyökeret ver,
amibe megkapaszkodhat,
akkor lesz valóság, hogy él:
az élet látható,
lelket gyönyörködtető jele,
ha virágba borul a szeretet.
hogy titokzatos
és kiszolgáltatott a mag sorsa,
először a földre pottyan,
hogy az arra kószáló szél fölkapja,
és repítse messzire, valahol leejti,
majd megragadja egy másik,
és ez így megy mindaddig,
mígnem valahol
a véletlen segítségével
számára jó helyre nem talál...
akkor jön el az ő ideje,
megkezdődik a valódi élete:
kicsírázik, meggyökerezik,
hoz szépséges,
sokszor különleges,
szemet gyönyörködtető virágot...
és talán az ember is olyan,
mint a mag, fallal van körülvéve,
úgy látszik, hogy él, igaz,
mozog és táplálkozik,
de valójában
mindenféle szélnek
ki van szolgáltatva,
tehetetlen addig,
míg nem talál olyan talajra,
amelyik magába befogadja,
ahol gyökeret ver,
amibe megkapaszkodhat,
akkor lesz valóság, hogy él:
az élet látható,
lelket gyönyörködtető jele,
ha virágba borul a szeretet.
2014. február 15.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése