Csillogó hópihék
fogócskáznak
Hull a hó, fehéren,
puhán, álmodón. Lelkem zenéje lágyan muzsikál. melengeti szívemet a szoba
kellemes melege, mégis didergek kissé.
Nézek ki a kertbe - a fák ágain fehér hópamacsok puhán, lágyan borítják be az örökzöld ágakat. Jó bentről nézni ezt a békés világot. Belül tart bennem ez a kellemes hangulat, de a lelkem bizony zaklatott és háborog kegyetlenül. Nagyon hideg van. Hordja a szél a hópihéket, fázósan, didereg a világ is, de a kedvenc óriástuja és fenyő állják a jeges szél fuvallatát, hópapucsokat húzva ágaik hegyébe. A zöldellő ágak a fagyos kertben is melegséget árasztanak. Körülfonják a fehér vattapamacsok, csillogva, ragyogva a fákat. A hópihék fogócskát játszanak egymással.
Nézek ki a kertbe - a fák ágain fehér hópamacsok puhán, lágyan borítják be az örökzöld ágakat. Jó bentről nézni ezt a békés világot. Belül tart bennem ez a kellemes hangulat, de a lelkem bizony zaklatott és háborog kegyetlenül. Nagyon hideg van. Hordja a szél a hópihéket, fázósan, didereg a világ is, de a kedvenc óriástuja és fenyő állják a jeges szél fuvallatát, hópapucsokat húzva ágaik hegyébe. A zöldellő ágak a fagyos kertben is melegséget árasztanak. Körülfonják a fehér vattapamacsok, csillogva, ragyogva a fákat. A hópihék fogócskát játszanak egymással.
Lehullt a hó - ezüstbe öltözött a világ
fehér, fénylő hókristály vakít
didereg az egész világ
hógolyók repülnek a kezekből
a téli szél most vad táncot jár
lengeti a fák jeges, deres koronáját
angyalok szállnak a téli hóesésben
melegséget hozva a didergő szívekbe
Bizony, most fázósan állok még belül is - az ablaknál, de csoda szép a világ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése