A holnapba
Szeretnék még hinni.
Megbocsátottam mindenkinek, ki rám dobálta az átkokat. Múltam emlékeivel élek
gyertyám pislákoló fényében. Arcomra barázdákat szántottak az évek, könnyeimmel
áztatva bús arcomat. Fény, árnyék – mindenben volt részem.
Olykor tűnődve
megállok utam során a bodrozódó felhők alatt, hogy rövid pihenők után tovább
lépjek utamon – a holnapba.
*
Sötét marad a bánat,
Ha szívedet fény éri
Csupa dallam a
természet,
Áldást hoz a Kikelet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése