Értékrendünk
Tudod arra gondoltam,
sokszor az ember értékrendje olyan,
hogy a mennyiséget helyezi a minőség elé,
s mert a természetesből kevés van,
(talán pont, amennyi szükséges)
előállítja magának a sokat,
a mesterségeset, igaz,
a belőle készült anyag a testétől,
és úgy is van,
hogy még a lelkétől is idegen...
de azzal ő nem törődik,
a lényeg, hogy sok legyen
akkor is,
ha fárasztó, ha kényelmetlen,
ha lesz allergiája tőle,
ha szennyezi is vele a Földet,
az egyetlen otthonát,
ha a valóditól el is veszi a helyet...
és talán sokszor így van az ember
a szeretettel is,
nincs türelme kivárni, míg egyenként beérik,
futószalagon gyártja a hozzá hasonlót,
a mesterségeset, a nem valódit:
büszkén mutogatja a sokat,
irigylik is érte számosan,
de talán érzi azért titkon,
hogy koldus maradt a sok ellenére is,
az összegyüjtött vagyon nem ér annyit,
mint egyetlen lélekből jövő valódi.
sokszor az ember értékrendje olyan,
hogy a mennyiséget helyezi a minőség elé,
s mert a természetesből kevés van,
(talán pont, amennyi szükséges)
előállítja magának a sokat,
a mesterségeset, igaz,
a belőle készült anyag a testétől,
és úgy is van,
hogy még a lelkétől is idegen...
de azzal ő nem törődik,
a lényeg, hogy sok legyen
akkor is,
ha fárasztó, ha kényelmetlen,
ha lesz allergiája tőle,
ha szennyezi is vele a Földet,
az egyetlen otthonát,
ha a valóditól el is veszi a helyet...
és talán sokszor így van az ember
a szeretettel is,
nincs türelme kivárni, míg egyenként beérik,
futószalagon gyártja a hozzá hasonlót,
a mesterségeset, a nem valódit:
büszkén mutogatja a sokat,
irigylik is érte számosan,
de talán érzi azért titkon,
hogy koldus maradt a sok ellenére is,
az összegyüjtött vagyon nem ér annyit,
mint egyetlen lélekből jövő valódi.
2014. február 22.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése