A Nap felé ...
Nézem az alkonyt.
Szemem mélyén őrzöm a
bíbor színeket, ahogy az égi óceánt festi.
Úszok felfelé a
horizonton én is, szárnyalok a Nap felé a madarakkal.
Ó, ha nekem is
jutnának a boldogságmorzsákból
és kacagón kézen
fogna, vezetne a szerelem.
Lehunyva szemem
ábrándoznék, még a hajnalcsillag kélne az ég boltozatán,
a bársony horizont
alatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése