2014. február 25., kedd

Győzedelmeskedni ...



 Győzedelmeskedni...

Tudod arra gondoltam,
hogy az ember
a gazdagságot irigyli, különösen,
ha, amiért ő régóta hajt,
az semmiből hull az ölébe másnak...
de rossz néven nem csak
a könnyen érkező vagyont veszi,
ha tehetné, elsajnálná a lelki békét is,
pedig az nem jön olyan könnyen,
mint ahogyan az ránézve látszik,
azért a békéért meg kell küzdeni,
nem kisstílű, vége láthatatlan
apró csatákban győzedelmeskedni,
magát a háborút kell legyőzni...
az a szent béke hasonlíthat arra az érzésre,
mint amit ad a Szent Anna tó, s az őt körülvevő hegyek,
a fák, a gomolygó felhők, a csicsergő madarak egyûtt,
a tó közepén, a vízen lebegő,
a csodát bámuló magányos embernek:
olyan élményt okozhat a lélek békéje egymagában,
pedig nincsen ott a tó, amit körülölelnek a hegyek,
a madarak se csicseregnek,
fák se nyújtóznak az ég felé...
persze a nyugalmat megzavarhatja a hívatlan felhő,
de ha a háborút a béke legyőzte, kín, fájdalom érheti,
de a lélek békéjét talán nem veheti el senki.

2014. február 25.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése