2013. október 13., vasárnap

Névnapomkor!

Névnapomkor!

A kitárulkozó hajnallal ébredek.
A függönyön át látom az égbolt színeit, az éjszakai vihar utáni nyomokat.
Hallom a madarak köszöntését, hallgatom meséiket az elmúló éjszakáról.
Hullámzik ritmusosan az ébredő élet a horizont felhői között.
Szemem örvényeiből reménysugár pattan, beborítva a nyomott álmokat.
Szívem ritmusát rendezve, elsimítva arcom gond-ráncait.
Ez az igazi életem, - fájdalommal, kínjaimmal telve.
Kiáltanék: Istenem segíts! Adj erőt, hitet az új napban.
 *
Erőt adsz, hitet és reményt nekem.
Határozod utam, létemnek értelmet nyújtasz
Mosolyod megvigasztal, lelkemnek megnyugvást adsz.
Hálásan köszönöm Neked felém irányuló szereteted

Köszönöm, hogy a szívedbe befogadtál.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése