Céltalanul élni
Tudod arra gondoltam,
céltalanul élni olyan lehet,
mint ismerni a betűket,
mégsem tanulni meg olvasni,
mégsem tanulni meg írni,
a betűket szavakká,
mondatokká formálni:
a sok betűt,
a sok lehetőséget,
egy nagy kupacban
értelem nélkül tárolni...
de ha egyszer a célt elérte,
ha megtanul írni és olvasni az ember,
nyílik a következő iránymutató,
általa minél többet megismerni
a megismerhető világból,
csakis abból...
de néha, annyira ritkán,
hogy nem érdemes rá
ölbetett kézzel várni,
az embert a sors megtréfálja,
odajuttatja,
ahova el se indult,
lépést se tett feléje,
álmodni se álmodott róla,
mint a mesében,
egyszer csak ott termett....
olyan hely az,
amit lehetetlen összerakni
az ismert csomagból,
aki ott van, nem is érti,
oda hogy is kerülhetett,
hiszen az célul kitűzve soha se volt,
nem is lehetett,
az ismert betű kevés ahhoz,
aki azt intézte,
nem emberi eszközökkel dolgozott,
neki a csoda is segítségére sietett.
céltalanul élni olyan lehet,
mint ismerni a betűket,
mégsem tanulni meg olvasni,
mégsem tanulni meg írni,
a betűket szavakká,
mondatokká formálni:
a sok betűt,
a sok lehetőséget,
egy nagy kupacban
értelem nélkül tárolni...
de ha egyszer a célt elérte,
ha megtanul írni és olvasni az ember,
nyílik a következő iránymutató,
általa minél többet megismerni
a megismerhető világból,
csakis abból...
de néha, annyira ritkán,
hogy nem érdemes rá
ölbetett kézzel várni,
az embert a sors megtréfálja,
odajuttatja,
ahova el se indult,
lépést se tett feléje,
álmodni se álmodott róla,
mint a mesében,
egyszer csak ott termett....
olyan hely az,
amit lehetetlen összerakni
az ismert csomagból,
aki ott van, nem is érti,
oda hogy is kerülhetett,
hiszen az célul kitűzve soha se volt,
nem is lehetett,
az ismert betű kevés ahhoz,
aki azt intézte,
nem emberi eszközökkel dolgozott,
neki a csoda is segítségére sietett.
2013. aug. 14.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése