Az igazság a szeretet szülője
Tudod arra gondoltam,
hogy a szeretet
szülője az igazságnak,
a hűségnek, a békességnek,
a szeretet ezt mind kiváltja,
nincs szüksége a pofonokra,
különleges lakatokra,
gyilkos háborúra:
minek is lenne hazug az,
aki érzi magát biztonságban,
miért is lenne hűtlen,
miért is lenne békétlen,
aki él a feltétlen szeretetben…
a félelmet, a bizonytalanságot
a szeretetlenség szüli meg,
pofonokra, lakatokra
szüksége annak van,
s ha valaki fuldoklik a tengerében,
akkor egy-egy hazugság
pillanatnyi lélegzetvétel:
a szeretet tesz szabaddá,
rabbá a szeretetlenség…
aki bajban van, az fél, aki fél,
az igénybe vesz minden eszközt,
hogy a megtorlást,
ha csak egy rövid időre is,
de elhalassza…
a szeretet felemel,
a szeretetlenség lenyom,
mert eszköze más nincsen,
övé marad az erőszak:
s ha egyszer félelmében valaki
a hazugság tengerében elveszik,
az többé nem találja a lényeget,
az igaz, a jó felé vezető utat,
mintha csak veszítené el önmagát,
s félelemben élve, eltévedve
nagyon nehéz visszatalálni oda…
talán az ember
csak a szeretet hívására képes arra,
de addig, míg a félelem gyermeke,
míg kényszerül a hazugságra,
csak fuldoklás a léte.
hogy a szeretet
szülője az igazságnak,
a hűségnek, a békességnek,
a szeretet ezt mind kiváltja,
nincs szüksége a pofonokra,
különleges lakatokra,
gyilkos háborúra:
minek is lenne hazug az,
aki érzi magát biztonságban,
miért is lenne hűtlen,
miért is lenne békétlen,
aki él a feltétlen szeretetben…
a félelmet, a bizonytalanságot
a szeretetlenség szüli meg,
pofonokra, lakatokra
szüksége annak van,
s ha valaki fuldoklik a tengerében,
akkor egy-egy hazugság
pillanatnyi lélegzetvétel:
a szeretet tesz szabaddá,
rabbá a szeretetlenség…
aki bajban van, az fél, aki fél,
az igénybe vesz minden eszközt,
hogy a megtorlást,
ha csak egy rövid időre is,
de elhalassza…
a szeretet felemel,
a szeretetlenség lenyom,
mert eszköze más nincsen,
övé marad az erőszak:
s ha egyszer félelmében valaki
a hazugság tengerében elveszik,
az többé nem találja a lényeget,
az igaz, a jó felé vezető utat,
mintha csak veszítené el önmagát,
s félelemben élve, eltévedve
nagyon nehéz visszatalálni oda…
talán az ember
csak a szeretet hívására képes arra,
de addig, míg a félelem gyermeke,
míg kényszerül a hazugságra,
csak fuldoklás a léte.
2013. július 1.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése