Wass Albert
A szív
Nézted már a
Szent-Anna tó vizét?
Milyen titokzatos, milyen sötét.
Semmit se látsz,
csak olykor egy-egy furcsa csillanást,
amint ezüst halak
suhannak mélységein át…
De olykor hirtelen
jön valami eltévedt sugár,
zöldes világra gyújtotta lent a mélyt,
s a mélynek vége nincs sehol, sehol…
Olyan a szív is,
mint a Szent-Anna tó titokzatos vize.
Elnézed néha: Zörgő kis doboz,
furcsa, lecsukott.
Hogy mikor, nem tudod:
de néha jön egy bomlott pillanat,
kitárul a mély, olyan szörnyű mély,
hogy előtte szédülve megállsz,
s imádkozol: Miatyánk, Szerelem
szenteltessék meg a Te neved…
Nézted-e már tavaszi napsugárban
a Szent-Anna tó haragoszöld vizét?
Nézted már a kedvesed szívét?
Milyen titokzatos, milyen sötét.
Semmit se látsz,
csak olykor egy-egy furcsa csillanást,
amint ezüst halak
suhannak mélységein át…
De olykor hirtelen
jön valami eltévedt sugár,
zöldes világra gyújtotta lent a mélyt,
s a mélynek vége nincs sehol, sehol…
Olyan a szív is,
mint a Szent-Anna tó titokzatos vize.
Elnézed néha: Zörgő kis doboz,
furcsa, lecsukott.
Hogy mikor, nem tudod:
de néha jön egy bomlott pillanat,
kitárul a mély, olyan szörnyű mély,
hogy előtte szédülve megállsz,
s imádkozol: Miatyánk, Szerelem
szenteltessék meg a Te neved…
Nézted-e már tavaszi napsugárban
a Szent-Anna tó haragoszöld vizét?
Nézted már a kedvesed szívét?
A szeretet ereje
mindenekre képes, de a szeretet hiánya képtelenné teszi a legjobb szándékot is.
*
Csak haladsz
csöndesen, gyönyörködve, céltalanul, s egyszerre csak kilépsz az Angyalok
Tisztására. Nem is tudod, hogy ez az, mivel az angyalokat nem láthatja a
szemed. Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép. És
megállsz. És abban a pillanatban megnyílik a szíved, és az angyalok
észrevétlenül melléd lépnek, egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket
a szívedbe. A legnagyobb kincseket, amiket ember számára megteremtett az Isten.
A jóságot, a szeretetet és a békességet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése