Dobban az élet
reménye
Áll fenn a Hold és
fénylik az égi
óceánban.
A vízben mosolyogva
fürdik.
Körötte csillagok
sora,
a parton fák
hajladoznak,
árnyban, fényben
fürdenek,
susognak a
végtelenben
hullócsillagok fénye
mellett
Az éjszakától
elbúcsúzva,
az új napot
köszöntve,
az ébredő hajnal
színeiben
dobban az élet reménye
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése