A szépség a béke

A szépség a béke 

Tudod arra gondoltam,
a szépség mindig szemet gyönyörködtető,
mosolyt fakasztó,
de van egy különleges fajtája,
amikor gyökerezik nem a jó,
a szépségre okot adó talajban,
amikor a létéhez kell maga a csoda,
amikor a szép annak ellenére szép,
amikor az utca neveli az árvát,
mégis hercegnővé válik…
különösen ámulatba ejtő,
amikor egymás mellett
megjelenik a kettő,
az agyon dolgozott, repedezett
öreg kéz és a ragyogó szempár
felülmúlhatatlan látvány,
egy egész életről mesél,
mint egy fájdalmasan szép regény…
szép a természetes, a természet adta,
de mikor mindennek ellenére lesz szép a szép,
mintha a háborúból
a béke magától kivirágozna,
az maga a csoda:
süket füllel zenét komponálni,
a legnagyobb szegénységben
gazdagnak látszani,
ahol nem a pénz,
csupán szépít a szeretet,
vagy szeretni olyan lélekkel,
amelyikben a szeretet már rég meghalt,
de a csodák csodájára újra felébredt,
az a legcsodálatosabb szépsége a világnak.

2013. július 24.