Minden olyan
határtalan
A napok telnek sorban
Minden olyan
határtalan.
Kelsz, - vagy, -
teszed a dolgodat,
este lefekszel és
hallgatod az
éjszakai csendet
magányosan.
Néha felcsillan a
reménysugár,
de az új nap megint
semmibe vész.
Már semmit nem akarsz
az élettől,
és újra csak azt
kérdezed :
Mondd! – tudod, hogy
minek is élsz?
Haladékot kapsz az
éjszaka közepén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése