Végtelen idő ...
Időt kellene adni a
felejtésre,
hogy a fájdalom végre
enyhüljön bennem.
Egyre nő köztünk a
végtelen idő,
már csak az álmok
hoznak találkozást.
Az emlékek, melyek
veled voltak valók,
rég fájdalmas
ösvénnyé váltak.
Egyszer majd
csendesen elmúlik minden,
s a szemek könnyesen
búcsút intenek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése