2013. december 3., kedd

Találkozások



 Találkozások



Tudod arra gondoltam,
hogy az ember élete során sok szép,
és jó emberrel találkozik,
és sok rossz embertől búcsúzik,
végül marad teljesen magára,
mert, ha nincs szerencséje,
ha az élet tréfál vele,
kiderül mindig,
hogy a szépség csak máz,
jól eljátszott szerep a jóság,
az álca előbb, vagy utóbb,
de lehullik, aki mellette melegedett,
szinte megfagy, úgy fázik,
nem csak az emberben,
csalódik az egész életben is...
de a magány barlangjába
bezárkózni nem érdemes,
mert meglátogathat
a szerencse mindenkit,
és találkozhat valakivel,
akiről a sok csalódás után
hiába próbálja lerángatni az álcát,
a szín, amit lát, az nem a festék,
az a vágyott valóság maga,
akinek a szeretete nem festett kép,
de igaz szeretet...
rátalalni valódi csoda,
azért az egyért,
egynek a kedvéért,
lehet elfelejteni mindet,
a kegyetlent, a rosszat,
az igazság álarcába bújó hazugat,
a bátornak mutatkozó gyávát,
a szeretetlent, a szeretet álarcába bújót...
akkor az ember,
annak az egynek,
az egy igaz kedvéért
megbocsát minden csalódást,
az Egy visszadhatja a kedvet,
a mindenbôl kiábrándult képes
magához ölelni az egészet,
azokat a szegényeket.

2013, nov. 12.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése