2013. december 4., szerda

Ajándékarc



Ajándékarc

Tudod arra gondoltam,
hogy az embernek van
ajándékba kapott arca,
kialakul felnőtt korára,
amit legjobb elfogadnia,
vele megkötnie a békét,
lehetőség szerint
eltakarni rajta a csúnyát,
a szépet kiemelni,
a lehető legjobbat kihozni...
a halandónak
kialakul a természete is,
változtatni azon se egyszerű,
talán lehetetlen végérvényesen,
de próbálni kihozni belőle
a lehető legjobbat, érdemes,
akkor az a csúnya
már nem is elfogadhatatlan,
a kiemelt szép sokszor eltakarja...
az embernek valójában
a mozgástere nem nagy,
amit az idő beleégetett,
mint egy csúnya ránc,
letagadhatatlan...
amit akarattal képes okozni,
az a különbség, csak árnyalatnyi,
ami csodát tehet az arcával,
a megrögzült természetével,
az nem kívülről történő beavatkozás,
ami megváltoztat alapjában,
az a szeretet,
ami legbelül keletkezett.

2013. nov. 14.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése