A szeretet tantárgya

A szeretet tantárgya

Tudod arra gondoltam,
hogy jó esetben az ember
egy kis közösségbe,
családba érkezik erre a világra,
ami valójában talán egy iskola,
a tanár benne apa anya,
osztálytársak a testvérek…
van jó, és kevésbé jó iskola,
van, amelyik ugyan tűnik jónak,
de mégis haszontalan,
valamit rosszul csinálnak
hogy a diák csak az iskolának,
s nem az életnek tanul,
nem tanul meg szeretni jól,
szeretni csak
azt a kis közösséget lesz képes…
kikerülve a nagyvilágba, tanárai nélkül
nem tudja megélni
a szeretet nevű tantárgyat,
marad mindvégig annak a családnak,
annak az iskolának a tagja,
amelyiknek az lett volna a feladta,
hogy segítse a lelkét kitárni mások,
teljesen idegenek felé,
(könnyebből indulva,
nehezebbe érkezve könnyedén)
hogy amikor marad magára,
amikor nincsen tanári támasza,
magányos ne legyen akkor se,
hiszen körbe van véve
olyan családdal, amelyiket hozzá
nem a közös fészekből valóság,
hanem, a mindennél erősebb szeretet köt:
boldogok, akiknek jó tanárai vannak,
akikre hálás szívvel gondolhatnak
akkor is, amikor már
a túlvilágról őt,
mint jó diákot,
a munkájuk eredményét
örömmel a figyelik.

2013. május 17.