A szeretet varázslata
Tudod arra gondoltam,
míg egy csészét meg
nem kedvel,
az ember azt
gondolhatja,
hogy csak a kávé a
lényeg,
hogy milyen pohárban
van,
mindegy,
de csak addig,
míg a tapasztalat
egy ügyes kis csésze
képében
meg nem tanítja,
hogy a kávé valójában
semmiben se olyan
finom,
mint abban az egyben,
abban a szeretettben…
ki a jó bort kedveli,
szereti az illatát,
kiérzi belőle a nap
melegét,
a szőlő különleges
ízét,
de aki a bort nem
szereti,
a szagát se
bírja ki…
a szereteten
múlik,
szag, vagy illat,
egy ifjú, vagy egy,
a teljes szeretetben
járatlan,
a verejték szagára
tökéletesen reagálva
húzná az orrát,
tapasztalatlanságában
értetlen lenne,
nem is hinné el,
hogy aki szeret,
annak a
mosdatlansággal,
és kölnivel nem
eltakart verejték
lehet az illatok
illata…
ez talán a
szeretet varázslata.
2011. június 01.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése