A világ egy szerkezet

A világ egy szerkezet

Tudod arra gondoltam,
ez a mi világunk olyan,
mint egy szerkezet,
ami működik akkumulátorral,
de ha az nincsen feltöltve,
csak nehezen, erőltetve,
kézi vezérléssel mozgatható,
ami bizony
fárasztó munka nagyon,
teher úgy az élet csak,
nem derül ki róla egyáltalán,
mily csodákra képes valójában...
a világ szépségeit
automatikusan életre keltő nem más,
mint az emberben lévő szeretet,
anélkül minden csak haszontalan tárgy,
minden, ami körülveszi őt,
mint maga is: lélektelen...
a szeretet ad értelmet az egésznek,
ő a mozgató rugója,
attól tökéletesen működik,
s ha valaki csak a nyarat szereti,
a többi múlását sietteti,
akinek a szeretetéből nem jut
minden hónapnak,
annak a világ a szépségéből
kevesebbet juttat...
ki képes átölelni sokat,
a világ annak
fog működni jobban,
minél több
a neki adott szeretet,
annál több lesz az ajándék,
mit osztogat bőkezűen...
de ha az akku üres,
a világból kivész az értelem:
míg feltöltve szeretettel
élővé válik
még a naplemente is,
ami valójában élettelen.

2013. aug. 27.