A szeretett hely

A szeretett hely

Tudod arra gondoltam,
hogy van úgy, hogy valaki
másik vidékre,
költözik másik házba,
valamiért tovább a régi
nem lakható számára,
vagy csak az új utáni vágy vezeti,
mert megszerette, sajnálja,
hogy a másik kedvére lesz,
erősen bízik benne...
de, mert még az érzést át nem élte,
nem tudhatja, hogy elszakadni
nem oly egyszerű a szeretett helytől,
csak egy karcolás a szíven először,
a hiány észre alig is vehető,
de ahogy telik az idő,
egyre jobban sebesedik,
végül fáj annyira,
volt a végső búcsú hiába,
ha akar, ha nem, muszáj visszamennie
akkor is, ha tudja,
már abban a lakásban más van...
kicsit a szív feltöltődik, megnyugszik,
csak hogy a távolság kegyetlen,
a sebet újra fellobbantja,
hogy vándoroljon vissza,
akár a tengeren túlról is
egy kis megnyugvásért...
és ha egy épület,
amihez köt sok emlék,
ilyen fájdalmat tud okozni,
akkor hogyan is fájhat
a távolságra ítélt
szeretett ember hiánya,
a távol lévő
a végső búcsú után is
hányszor megy vissza,
csak, hogy lássa egy pillanatra,
csak hogy a szíve ne fájjon annyira.

2013. október 11.