Egy nyelven

Egy nyelven 

Tudod arra gondoltam,
hogy az emberek általában,
akik egy nyelvet beszélnek,
egymást jól megértik,
hasonló az örömük,
és a bánatuk sincs távol egymástól,
elég a közelítő életkor,
hogy értsék egymást fél szavakból...
de ha érkezne valaki egy másik világból,
az csak egy érthetetlen idegen lenne,
mint ahogy ő sem értené az embert,
akinek látszólag megvan mindene:
mint a süketek párbeszéde,
a társalgásuk olyan lenne...
sokan értik egymást, és kevesen vannak úgy,
akik azt érzik, ők, mintha
idegen bolygóról jöttek volna,
akiknek nem értik a szavát,
a rájuk figyelő jószándék is hiába...
és talán lehetséges az is,
hogy a meg nem értett,
tudta és akarata nélkül,
de el van tévedve,
egy másik világban él,
nem adósa neki a világ,
a nem értés oka
nem az érdektelenség,
nem a kiszorítás,
csak más a nyelv, amin beszél,
de nem csak a többi van távol,
tőlük ő olyan messze van legalább,
akit nem értenek, az se értheti a többit,
így aztán része lesz a magány...
a csoda az, ha egyszer valaki érti,
aki zagyvaságnak nem érzi,
akit egészen biztos, hogy jól ért ő is,
mintha csak találkoztak volna
mr egy másik életben:
hasonló a belső nyelv,
hasonló az érzés,
hasonló a kettőjük
különös világa...
az igazi nagy találkozás az,
mikor a másoknak
érthetetlen idegenek
értik egymást tökéletesen.

2013, nov. 7.