Zuhanás

Zuhanás

Tudod arra gondoltam,
rémisztő az látványnak is,
amikor az ember
elhagyva a biztos talajt,
zuhan
a mélységes szakadék felé,
de nem ijesztő,
ha tartja egy jól rögzített kötél:
a különbség az az egyetlen szál,
hogy megmarad az élet,
és nem jön a kegyetlen halál...
ha a szakadék felé
nem is esik a test,
akkor is van,
hogy az ember lefelé zuhan,
pedig látszólag
nem történik vele semmi,
az esés kívülről láthatatlan:
amikor a lélek van bajban
kötelet hiába is nyújtanának
jó szándékú emberek,
az a zuhanó lelket
nem tartja meg...
de elég
egy szeretettel teli kézfogás,
egy szerető simogatás,
egy szívből áradó jó szó,
egyetlen szeretetkötelék,
és nincsen már veszély,
nem is kell több,
csak egy, csak egyetlen egy
az élethez...
de sokszor a sok milliárdból
az az egy kötelék sincsen,
az összetörés elkerülhetetlen:
mert zuhanás közben,
kapaszkodó nélkül,
magát az ember,
legyen erős bármennyire,
megtartani képtelen.

2013. október 7.