2013. november 23., szombat

Világ-szépség



Világ-szépség 

Tudod arra gondoltam,
hogy a világ szépsége kiszolgáltatva
az ember nézőpontjának van:
a vagyonos szépnek látja,
a nincstelen keserűen sivárnak,
s amíg valaki fiatal, gazdag,
van mindene, szépsége, okossága,
egészsége, de ahogy vénül,
fokról fokra jut koldusbotra...
nem marad semmi a vagyonból,
nincs öröm a tükörbe nézve se,
tompává kopik az ész éle,
aki az egészségtől ifjan kicsattan,
egy kis könnyebbségért öregen,
nap, mint nap az orvosokat járja...
öreg koldus lesz az ifjú királyból,
nem marad szinte semmi, annak,
aki az időt felelőtlen eltékozolta,
aki nem töltötte fel a kincsesládáját,
mesés vagyonnal a lelkét,
minden mást kiszorító,
a világot szépítő szeretettel...
mert az öregnek nincs mása,
mint mit összegyűjtött az élete során,
hogy a világot szépnek lássa,
egyetlen esélye arra
az a gazdagság marad.

2013. október 18.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése