A télben jött tavasz
Tudod arra gondoltam,
hogy a fagyos, a hideg talajban
az élet el nem indul,
hogy a mag kicsírázzon,
kell, hogy a Földet kívülről
a Nap melegítse hosszan...
ahogy ezt a mag megérzi,
az életre kezd készülődni,
nyújtózkodni az életet adó fény felé...
amikor belőle gyönyörű virág lesz,
már ő melegíti, simogatja, ő,
a fagyos Földből érkező
a melegségre vágyók szívét,
de azért rendületlenül tovább is
az életet adó Napba kapaszkodik,
hiszen életet kapott tőle,
a léte függ tőle...
és olyan lehet az ember lelke is,
mint a hideg télben a Föld: fagyos,
szükséges a kívülről jövő melegség,
hogy felengedjen a jég,
hogy a szeretet virágba boruljon...
adni képes az a virág
sokaknak meleget,
ha nem is ébreszt mindjárt életet,
de talán sugároz reményt
a télben jött tavasz
az arra vágyó léleknek.
hogy a fagyos, a hideg talajban
az élet el nem indul,
hogy a mag kicsírázzon,
kell, hogy a Földet kívülről
a Nap melegítse hosszan...
ahogy ezt a mag megérzi,
az életre kezd készülődni,
nyújtózkodni az életet adó fény felé...
amikor belőle gyönyörű virág lesz,
már ő melegíti, simogatja, ő,
a fagyos Földből érkező
a melegségre vágyók szívét,
de azért rendületlenül tovább is
az életet adó Napba kapaszkodik,
hiszen életet kapott tőle,
a léte függ tőle...
és olyan lehet az ember lelke is,
mint a hideg télben a Föld: fagyos,
szükséges a kívülről jövő melegség,
hogy felengedjen a jég,
hogy a szeretet virágba boruljon...
adni képes az a virág
sokaknak meleget,
ha nem is ébreszt mindjárt életet,
de talán sugároz reményt
a télben jött tavasz
az arra vágyó léleknek.
2013. nov. 8.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése