Ezernyi színcsoda …
Vidám szellő futkározik a rügyet bontó bokrok között,
szétkergetve a felhőket.
A zöld ezernyi színcsodáját festi a természet.
A Nap sugarait
szerteszét lövelli, kedvesen simogatja az ébredező világot.
Apró kis bogarak
bújnak elő a fényre.
Madarak vígan fütyörészve köszönnek a Napnak.
Madarak vígan fütyörészve köszönnek a Napnak.
Egy eltévedt szellőfi
rázza meg olykor a rügyező ágakat.
Alkonyatkor halkulnak
a szavak, lassan homályossá válnak a fények.
Röpködnek az est
dallamai, a madarak is elcsendesednek.
Csak a csillagsugarak
sziporkáznak és a Hold ezüstös fénye gyújtja fel gyertyáját.
Az álom hintaján
utazunk az éjben.
A hajnal harmatban fürdik.
A ragyogó, aranyló Nap eltörli, felszárítja harmatkönnyeit,
és nevetve gurul ki az égi óceánra - azúrkékre színezve az
égboltot.
A felhők újra versenyt futnak a szellővel.
A természet örök korforgásában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése