2018. április 26., csütörtök

Az örök otthon





Az örök otthon

Tudod arra gondoltam,
hogy az ember, mert a földön él,
úgy érzi, hogy ez a picinyke bolygó
maga a nagyvilág,
hogy a törvényei a világ törvényei,
pedig talán a végtelen otthonban
csak egy picinyke szoba,
egy kikötő az élet óceánján,
de mert láthatatlan falak korlátozzák,
azt gondolja, ha a föld véges,
véges a világ is,
pedig talán az otthona a végtelen,
az örök otthona ott van,
csak nem tud róla,
talán, mert nagyon elföldiesedett,
a föld lett az egyedüli oktatója,
és tőle azt tanulja,
hogy a világon minden mulandó,
mint amilyen az ő léte,
földhöz kötötten,
a múlandóság logikájával gondolja,
hogy az élet az csupán robotmunka,
amit verejtékezve kell végigcsinálni
születéstől a sírig,
pedig talán lehetne hivatás,
ha nem csinálná,
ha vele az ember eggyé válna,
többé nem lenne a munkája,
ha nem muszájból,
hanem végtelen szeretettel a szívében végezné,
a végeset a végtelen világ nem ismeri,
érteni se értené, hogy olyan is van,
hogy a szeretet váratlanul elhalálozik,
ez valami földből származó helyi specialitás,
ahogy a végső elmúlás,
ami talán
csak a múlandó földnek
a múlandó törvénye.

2010. febr. 28.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése