2018. április 23., hétfő

A természetben minden természetes


 A természetben minden természetes

Tudod arra gondoltam,
hogy a természetben minden természetes,
egy fa, egy virág, egy állat,
bármiféle lény
képtelen lenne természetellenességre,
erkölcstelenségre egyedül az ember képes,
az-az ember saját teremtménye,
nem a természet adta lehetőségekkel élve,
hanem azokkal visszaélve,
rombolva, és nem építve,
zuhanva, és nem felemelkedve,
amikor erkölcstelen,
olyankor a természetest gyilkolja,
erőszakot követ el ellene,
mint egy rabszolgatartó kizsákmányolja,
vagy azért, hogy belőle gazdagodjon,
vagy csak hiúságból, magamutogatásból,
a természet nem hiú, és nem magamutogató,
a maga hasznát sem lesi,
de az ember a természetest
erkölcstelenül eszközévé változtatja,
mikor saját örömére építi be a legszebb tájat,
amikor a szabadnak született állatot karámba fogja,
erőszakot tesz olyankor a természetes önmagán is,
oly tökéletes a festmény,
hogy végül maga is elhiszi, hogy így,
hamisítottan a valódi,
a kebel fedetlen,
akár egy szent képnek is része lehet,
de ugyanaz a kebel lehet szemérmetlen,
ha csupán magamutogató, ha haszonleső,
képes az ember bepiszkolni azt is,
ami oltárra való,
(beavatkozás nélkül minden odavaló,
még maga az ember is)
de nem képes a valódit bepiszkolni,
a szeretetet erkölcstelenné tenni,
mert a szeretet, ami a haszonért van,
az valami más, az nem a valódi szeretet.

2010.febr.10.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése