2014. április 2., szerda

Két félből elválaszthatatlan egész



Két félből elválaszthatatlan egész

Tudod arra gondoltam,
hogy az almából egy fél is alma,
a fontos tulajdonságait
az is magában hordja,
de a napot, ha elfeleznék,
csak kapná meg az egyik felét,
ha birtokában csak az éjszaka,
vagy övé lenne csupán a napos rész,
hamar bele pusztulna az ember abba,
azt az egészet a két különböző fél alkotja,
és az úgy a tökéletes, úgy az élhető...
és, mint a nap,
amelyiknek a huszonnégy órája
két félből,
éjszakából és nappalból áll,
úgy a szeretet is akkor egész,
ha az ember tulajdonában van
mind a két rész,
abból áll az ōsszetartozás össze...
ha csak az egyik az övé,
akkor jobb,
ha meg se születik, mert,
mint a folytonos ébrenlét,
vagy az örökös sötét
csak kínozza,
bele is pusztulhat abba,
aki magában hordja:
a szeretet boldogsága
az önmagában
csak bánatot okozó
két félből világrajött
elválaszthatatlan egész.

2014. március 27.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése