2014. április 9., szerda

A világ olyan ...



A világ olyan ...

Tudod, arra gondoltam,
talán a világ olyan,
mint egy gyönyörű lelkű,
tökéletes hallású,
a zene minden magaslatát,
és minden mélységbe vivő dallamát ismerő,
talán ma még meg sem született szerző műve,
zene, ami olyan tökéletes,
amit mi tökéletlenek nehezen értünk meg,
vakságunkban azt gondoljuk,
a hiba benne van,
pedig mi nem vagyunk elég érettek hozzá,
kicsi a tudásunk, süket a fülünk,
a ritmusát se érezzük,
sokszor az előadás is tökéletlen,
hamisak az orgonából kicsalt hangok,
égi zene, földi orgonából,
isteni zene, ember szájából,
ami nem a mű,
az, az előadás hibája,
van, hogy az előadó üzletel vele,
pénzzé teszi a megfizethetetlent,
de a zene nagyságán nem ront a meg nem értés,
attól a tökéletes tökéletes marad,
ha a hozzá nem értő nem veszi észre,
de ha egyszer a fájdalomtól elnémul az ember,
amikor már azt hiszi, semmi jó nem érheti,
mikor már mindenről lemondott,
akkor abban az üres csöndben,
amiben nincs más csak szenvedés,
talán elér hozzá a teremtés,
a mennyei zene csodás üzenete.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése