az élet egy könyv
Tudod, arra
gondoltam,
az élet olyan, mint
egy könyv,
amit a születés
pillanatában
az ember ajándékba
kap,
a könyv gyönyörű,
öröm kézbe venni,
jó megsimogatni, új
illata a finom tejé,
látványa sok jóval
biztató,
de ha kinyílna,
láthatóvá válna,
nincs benne más,
csak hófehér üres
lap,
mint az újonnan esett
szűztiszta hó,
s az elején a cím,
"Az életem",
minden egyes napra
külön oldal,
amik, ahogy a percek
múlnak,
úgy telítődnek,
először kuszán, mint
ki járni tanul,
majd szépen rajzolva
a betűket,
az írás egyre
gyakorlottabb,
lesz, ahol oldalak
maradnak ki,
máskor az egy oldal
kevés is,
lesz, amire ránézni
is förtelem,
szívesen kiradírozná
az ember,
de utólag kitörölni
semmit nem lehet,
ami volt, az megtörtént,
semmissé tenni nem
lehet,
de lehet új lapon a
régit fölülírni,
a könyv hangulata
megváltozik,
a folytonos háború
békére változik,
mintha a napos
oldalról
egy másik élet írná,
az olvasó nem érti,
mi történhetett,
a kusza, összevissza
oldalak után
újra szépen rajzoltak
a betűk,
a többi csak
előzmény,
az egésznek ez lesz a
lényege,
már kívülről a könyv
nem fényes,
rojtos is, kopott is,
megviselt is,
ráférne a könyvtestre
egy új kötés,
a piszoktól
fürdetéssel szabadulni nem lehet,
az már a külsőbe
végleg beleégett,
de belül,
ahol a könyvnek a
lelke van,
ott a fürdő csodát
tehet,
többé nyoma se
látszik a réginek,
az oldalak újra
lehetnek tiszták
és fényesek,
szegény borító szép
már sose lesz,
de az új lapok
teleírva
még lehetnek sokkal
szebbek,
sokkal értékesebbek,
mint azok az első
üresek.
… október 12.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése