Fűzfa
Vízre lógatod ágaid, szomjazó leveleid
Szél rázza mélyre hajló sátradat
Úsznak, fürdenek és kacagnak,
s mikor a tóparton lemegy a nap,
vörös alkonyati fény ragyog lombjaid alatt.
pihenni tér a nap, itt az éjszaka
Hamvad a felhők robogó parazsa
Csitítsd el nyugtalan szívemet
Nevess, ahogy a tavaszi szellő nevet
Sóhajok szállnak a lombjaidon
A szomorúfűz illata a hűvös alkonyon
A nádas felől felrepül egy kis madár
Csivitelve, vidáman kicsi fűzfámra száll.
Szél rázza mélyre hajló sátradat
Úsznak, fürdenek és kacagnak,
s mikor a tóparton lemegy a nap,
vörös alkonyati fény ragyog lombjaid alatt.
pihenni tér a nap, itt az éjszaka
Hamvad a felhők robogó parazsa
Csitítsd el nyugtalan szívemet
Nevess, ahogy a tavaszi szellő nevet
Sóhajok szállnak a lombjaidon
A szomorúfűz illata a hűvös alkonyon
A nádas felől felrepül egy kis madár
Csivitelve, vidáman kicsi fűzfámra száll.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése