Nyári zivatar
(A szél hangja)
Fütyül a szél.
Szeretném neked lefesteni a hangját, de úgy érzem, lehetetlen.
A nyári zivatar
haragosan tombol. Recsegnek az ágak. Zuhog az eső.
Dörög, villámlik.
Fénycsóva villan az égbolton.
A fű is remeg, az ég
sötétségéből elővillan a vörös lángnyelv,
ahogy széthasítja a
mennyboltot.
Nézem az ablakon át
az éjszakai horizontot, amit a villámok cikázása világít be.
Meg-meg remegek,
összerezzenek az erős fény és a nagy dörrenések hatására.
A fák mélyen
meghajolva jajgatnak a szélben, a nagy tuja lombjain át fütyül a szél,
jajong az éterben.
Villódzó vonalakat fest az égboltra a villám.
Haragszik az ég. A
felhők zúgolódnak, lázong az egész horizont.
A sötétszürke leplet
a villámok fénye hasítja át.
A szél kíméletlenül
sodor mindent.
Szeretném Neked
lefesteni a hangját, de a lelkem mélyén itt vagy velem
és együtt hallgatjuk
ezt a vad tombolást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése