2018. július 24., kedd

Alkony után


Alkony után

A fák ágai között játszott a lemenő nap fénye,
majd hirtelen lebukva vörösre festette a horizontot.
Az este csendes hulláma  elérte a szobát.
Madarak csendes csicsergése szállt a kerten át.
Nyugalom szállta meg szívemet.
Elpihentél bennem, - az emlékeimben.
A kósza árnyakkal illatokat hozott a lenge fuvallat.
Gyengéd érintéssel ringatott a rólad szóló gondolataimban.
Az égbolton az óriási holdgömb ezüstösen ragyogott,
a holdsugár igézetében szemed bársonysugarát láttam
és lágy simogatását éreztem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése