Csitáry-Hock Tamás
Van a kávé...
A fekete. Olyan, mint az élet. Sötét és
keserű.
És van a kávéház.
Ahol nem a kávé a legfontosabb, hanem a találkozás.
A beszélgetés. Két
ember beszél, beszél, beszél, és egy napon
a kávé más értelmet
nyer. Átalakul érzelmekké.
Többé már nem
egyszerű kávé, hanem barátság, szeretet,
vagy éppen szerelem.
Az iránt, akivel a
kávézás élményét az ember megosztja.
Attól kezdve minden
csésze kávé ezt jelenti. A másikat.
Még akkor is, ha
nincs jelen. Emléke, emlékeztetője lesz.
És ekkor már nem sötét, és nem keserű.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése