Mély árok a végtelen
Letettem életem napi
bánatát,
A remény van velem e
késő órán
Éjfél elmúlt, a sötét
int nekem
Virrasztok, s az eget
kémlelem
Csillagtalan az égi
óceán
A Hold fénye is
messze jár
Sötétlő, mély árok a
végtelen
Elszenderedve az álom
átölel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése