2017. augusztus 6., vasárnap

Jó játszani



Jó játszani 



Tudod arra gondoltam,
jó dolog játszani,
szeret is az ember játszani,
aki tud is, mer is igazán játszani,
az a gyerekkorából megőriz
valami nagyon fontosat
a játék
a gyerek életében nem játék,
hol ilyen,
hol olyan embert formál,
hatásosabb, mint a szó,
hogy milyen a játék,
milyen szerepjátékot tanul,
az meghatározza az életét,
játék van sokféle,
némelyik már nem is játék,
hanem szenvedély,
lehet játszani a szavakkal,
kimondani tilos egy szót,
én is gondoltam egy ilyen játékot,
aminek egy szabálya van,
de az aranyszabály,
mondani csak az igazat lehet,
érdekessége,
hogy játék közben
sok váratlan,
meglepő dolog történhet,
aki nem ismeri a játékot,
igen csak elcsodálkozhat,
a másik megbolondult,
azt is gondolhatja,
tény, hogy nem mindennapi,
de hát attól izgalmas a játék,
kezdetben kell hozzá más is,
és kell hozzá nagy bátorság,
úgy kell ugrani,
hogy az ember alatt nincs háló,
de a háló úgyis hazugságból lenne szőve,
a hazugság hálója kiszakad könnyen,
később már egyedül is lehet,
ha jól csinálja az ember,
nagyon távolra juthat vele,
csak addig van értelme,
míg magát se csapja be,
tilos csúsztatni is,
de ha a szabályt komolyan veszi,
vele eljuthat messzire,
később folytatható egyedül is,
ha belejön az ember
olyan izgalmas lesz,
abba hagyni se lehet,
eluralja a játék szenvedélye,
mint egy gombolyagot,
úgy fejti le magáról a valótlanságot,
mossa le a külső belső púdert,
de mindig ott kell legyen a fő kérdés,
valóban így gondolod, te vagy,
te vagy, aki beszél, aki cselekszik,
vagy egy rajtad kívüli?
végül eltűnik a tábláról minden hamisság,
a jutalom, hogy ott áll az ember
minden koloncot levetkőzve,
minden álcától megszabadulva,
a győztes visszakerül a forrásig,
mint aki egyszer már bepiszkolódott,
most már tudatosan,
az utat megválasztva
újra indulhat,
tapasztalatokkal vértezve
ölelheti magához
gyermekkori önmagát.

2009. május 30.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése