A szó ...
Tudod arra gondoltam,
habár természetesnek
tűnik,
a szó mégiscsak
az ember találmánya,
és az,
az őt magába hordozó
beszéd,
hogy így van,
látszik abból is,
mert hogy olyan,
mint minden,
ami van az embertől,
lehet teremtő,
és lehet romboló,
lehet vele élni, és
visszaélni,
gyógyítani,
és megmérgezni,
halált, vagy életet
osztani...
van belőle ünnepi,
van hétköznapi,
és, mint minden
valamire való alkotás,
létezik valódi és
hamis,
vannak szavak üresek,
és vannak szavak,
amik külsőre
mutatósak,
de belül romlottak,
mint minden emberi
találmányt,
lehet őket úgy a
jóra,
mint ahogy a rosszra
használni,
sokszor szeretjük,
máskor meg
elátkozzuk,
pedig talán a
legtöbbnek
nem érdemes
tulajdonítani nagy
jelentőséget,
a könnyűek, mint a
lufi,
hamar elszállnak,
de vannak olyanok,
a legegyszerűbbek
sokszor,
mégis értékesek
nagyon,
már-már művészi
alkotások.
amik el a lélek
mélyéről indultak.
2011. május 27.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése