Szeretve élni ...
Tudod arra gondoltam,
nem szereti az ember
a céltalan dolgokat,
szereti tudni, miért
kezdte,
és ha az utat végig
járja,
hová fog eljutni,
ha az élet valójában
céltalan,
könnyen lehet
beleunni,
ha csupán munka a
munkáért,
ha csak élet az
életért,
ha nincs benne meg az
öröm,
ha nem látja az
értelmét az egésznek,
ha nem tudja,
beérik-e egyszer a
gyümölcse,
lesz-e egyáltalán
termése,
vagy pusztába
kiáltott szó az egész,
egyhangú
és monoton lesz a
bizonytalanságban,
de ha az élet nem
munka,
hanem az élet tánc,
akkor nem számít,
hogy kitűzött cél
nincs,
mert a cél maga
a mű örömteli
eltáncolása,
örömből táncolni,
örömből élni
csak szeretetből
lehet,
szeretni a táncot,
szeretni az életet,
talán nem is az út
végén van a cél,
a cél maga az örömmel
áttáncolt élet,
aminek feltétele,
szeretve táncolni,
szeretve élni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése