Megtalálni önmagunkat
Tudod arra gondoltam,
az embernek meg kell
találni önmagát,
és hogyan lehetséges,
hogy mégse találja,
lehetetlenség,
hogy valaki ne
ismerje saját magát,
elrejtve legyen
önmaga elől,
és ha egyszer van rá
mód,
akkor miért nem
találkozik vele,
és milyen lenne az a
találkozás,
az ember elmenne maga
mellett az utcán,
mert nem ismeri fel
magát,
az igazi valója
annyira más?
azután az jutott
eszembe,
hogy olyan lehet
önmagát nem ismerni
az embernek,
mint ahogy a felszín
nem ismeri a mélyét,
mint ahogy az Óceán
felszíne sem tudja,
hogy mélyében lakozik
a különleges csoda,
ha egyszer ketten
összetalálkoznának,
a mély, és a felszín,
köszönő viszonyban se
lennének,
egymásra sem
ismernének,
hiszen még soha sem
találkoztak,
és mert a kettő
annyira másmilyen,
annyira különböznek,
mint ahogyan
különbözik az ég,
és a Föld egymástól,
ahhoz valami
nagy-nagy vihar kellene,
nem olyan mindennapos,
ami épphogy a
felszínt kevergeti,
ahhoz talán a
legnagyobb vihar is kevés,
hogy a mély
elfoglalja a felszín helyét,
ahhoz a földnek is
meg kell rendülnie,
talán így van az
ember is,
hatalmas vihar,
hatalmas rengés kell
ahhoz,
hogy önmagával
találkozzon,
legalább akkora
megrázkódtatás,
hogy felszínre
kerüljön,
ami a mélyben van,
akkora rengést
egyvalami tud okozni,
ha váratlanul
megjelenik a szeretet,
ami az ember életében
a legnagyobb
megrázkódtatás,
amitől megtalálja
végre önmagát.
2009. április 27.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése